Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.b A köztársaság időszakában

A katasztrofális gazdasági állapotok az egyházi intézmények működését is az ellehetetlenülés határára sodorták. A háború és a rohanó infláció miatt még az alapítványokkal oly gazdagon ellátott debreceni Kollégium is válságos helyzetbe jutott, és 1919. január 8-án kénytelen a volt gyülekezetekhez segélykérő felhívással fordulni.396 Az egyházkerület két vezetője mellett ezt a felhívást Lencz Géza kollégiumi, Karai Sándor főgimnáziumi igazgató és Márk Endre, a Kollégium gazdasági tanácsának elnöke írta alá.

1918 utolsó három hónapjának eseményeit áttekintve ma is megérintik az olvasót azok az őszinte bűnbánatra hívó sorok, melyeket Baltazár Dezső a Lelkészegyesület újévi vezércikkében írt: „A boldog újesztendő kívánásának sablonát elhagyom. A mi boldogságunk távolabb költözött, mint hogy egy esztendei futammal megtérne hozzánk... A köd terjed székében hosszában és lassanként behömpölygi reménytelenség leplével mindazt, amit ezer esztendő alkotott... Bűnös kacajjal vetettünk, bűnhődő sírással kell aratnunk. Tépjük, verjük magunkat igazi bűnbánattal... Újjá kell születnünk az Isten szeretetében és a haza szeretetében... Ha hittel járunk és szeretettel munkálkodunk, még a nagy temető is élet birodalma lesz.”397

A Károlyi-kormány időszakában az egyházpolitikában is egyre erőteljesebben érvénysült a szociáldemokraták növekvő befolyása. 1918. december 30-án a Magyar Szocialista Tanítók Szakszervezete az egyházakat érintő ügyekben külön ülést tartott, ahol követelték az iskolák államosítását, a vallásoktatás eltörlését, a vallás- és közoktatásügy kettéválasztását, illetve azt, hogy a közoktatás élére szocialista szakembereket állítsanak. Határozataikat külön küldöttség útján juttatták el a miniszterelnökhöz.398 Miután Lovászy Márton még 1918. december 23-án lemondott, a valláserkölcsi alapon álló nevelési eszményhez ragaszkodó Károlyi-párt tagjainak többsége, a szociáldemokratákkal szemben, Juhász Nagy Sándort kívánta kultuszminiszternek. Károlyi konkrét megkeresésükre azzal a válasszal akart kitérni a kérés elől, hogy a szokásjog alapján ezt a tárcát a katolikus felekezethez tartozóval kívánja betölteni. A valódi háttér az volt, hogy - saját párttagjaival szemben, a szociáldemokraták követeléseinek engedve - a minisztérium kettéválasztását tervezte.399 Ezzel a lehetőséggel számolva, a minisztérium egyben tartása érdekében még a hercegprímási udvar is elfogadta volna Juhász Nagy Sándor miniszteri kinevezését. A kulisszák

396 Felhívás = DPL1919. 20.

397 Baltazár Dezső, 1920/1.121-123.

398 Juhász Nagy Sándor, 1945. 396-397.

399 Juhász Nagy Sándor, 1945. 397-398.

165