Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc „Pax sepulchri”-jában
PETRŐCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN pokolbéli harcosok és gonosz ördögök riasztó képével: „Az ö ortzaiok undok, mint az fekete holt szín lészen. Az Hütetleneknek féreg lészen ő ágyok, és lelkekis féreg lészen... és minden pokolbeli, dühös Harczárok, undok katonák és gonosz ördögök uralkodnak raitok.”145 Mint Zólyomi Perinna ajánlásából, amelyet 1614. március 25-i kelettel patrónájának, Thurzó György nádor feleségének, Czobor Erzsébetnek, a Felvidéknek/Felföldnek nevezett régió egyik nagyasszonyának írt, kitűnik, hogy ennek a hölgynek határozott kívánsága volt a mű lefordítása. A Zólyomi Perinna-féle szövegváltozat két részletének idézése után nem mulaszthatjuk el e pokolbéli kínokat idéző textus vizuális ellentétének megemlítését, történetesen éppen Czobor Erzsébet Árva várában (Oravsky Hrad, Szlovákia) látható, mennyei békességet ígérő, nevezetes ravatalképét, amelyről Búzási Enikő a következőket írta: „Az elmondottakkal szoros eszmei összefüggést mutató ravatalképek tehát voltaképpen festett példázatok (más szóval: a Manuale és a Pax se- pulchri egyenesági látvány-rokonai! P. É) a keresztyéni élettel kiérdemelt jó halálról, mint az üdvösséghez vezető útról, a hátramaradottak lelki épülésére. Készíttetésüknek ez a motivációja elsősorban azokban az alkotásokban érhető tetten, amelyek ezt a tartalmi jellemzőt feliratokban is megfogalmazzák. Erre vonatkozó példa Thurzó György nádor özvegyének, Czobor Erzsébetnek 1626-ban — a körülmények ismeretében bizonyára veje, Illésházy Gáspár megrendelésére - festett portréján a felirat egyik részlete: Éljetek úgy, hogy méltók legyetek meglátni egykor engem, ha csontjainkat újrakélt lélek köti egybe.”146 Visszatérve ezek után Pápai Párizhoz: lipcsei, marbur- gi, heidelbergi, végül bázeli tanulmányai egyértelműen arra predesztinálták, hogy a korabeli lingua franca, az orvosi hivatásban amúgy is létfontosságú latin mellett a német legyen választott nyelve. Fennmaradt olvasmányjegyzékének tanúsága szerint147 könyvtárának több, mint a felét német szerzők publikációi teszik ki, igaz, kizárólag latinul, s Möller könyve a jegyzékben nem szerepel, tehát a fordítást valószínűleg nem saját példánya alapján készítette. Érdekességként megemlítjük, hogy puritán apa (Pápai Páriz Imre), s egy Angliában-Skóciában otthonosan mozgó fiú (ifjabb Pápai Páriz Ferenc) szülőjeként a Pax sepulchri szerzőjének olvasmányjegyzéke mindösz- sze egy angol szerzőjű (de nem angol nyelvű!) művet, Perkins De causibus 145 Uo„ 404. 146 Búzási Enikő 2004,197-201,199-200. 147 Közli: Pápai Páriz Ferenc 1977, 587-589. 72
