Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

Mikolai Hegedűs János, egy teológus-fordító-grammatikus a XVII. századból

PETRÖCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN em ez az első eset, hogy XVII: századi, elsősorban, pu­ritán szellemiségű szövegátültetőkkel foglalkozom, fő­ként természetesen a leginkább írói-műfordítói vénájú Medgyesi Pállal.28 Ezúttal azonban egy korábban csak érintőlegesen megemlített részletkérdéshez, a fordító mint nyelvész témakörhöz igyekszem közelíteni, annak a Mikolai Hegedűs Jánosnak a szellemi hagyatékára összpontosítva, aki epizódistaként számos korábbi írásomban felbukkant ugyan, de szövegátültetői munkássága, s a fordításai­hoz kapcsolt, mai szemmel is helytálló fordításelméleti-módszertani írásai révén feltétienül szükségét érzem hátrahagyott életműve további vizsgála­tának, a címben megadott szempontok szerint. Mielőtt azonban Mikolai Hegedűs legalább vázlatos teológusi-nyelvészi portréját megrajzolnánk, mindenképpen - ha jelentőségéhez képest méltatlan rövidséggel is - meg kell emlékeznünk egy korai, azaz Erzsébet-kori angol puritán szellemi ro­konáról, Laurence Humphreyről (1527-1590) is. Humphreynek az anglikán eszméktől való eltávolodását jócskán elmélyíthették a kontinensen, kálvi­nista környezetben, Baselben, Zürichben, Frankfurtban és Genfben töltött hosszabb időszakok, 1554—1558 között. 1558-ban Humphrey azért lépett be a genfi angol gyülekezetbe, mert Véres Mária — gyanús tengerentúli kap­csolatai miatt - megfosztotta őt a Magdalen College-ben betöltött pozíci­ójától. 1560-ban, I. Erzsébetnek köszönhetően, azonban nem csupán a „fel- lowship”-et, azaz kollégiumi oktatói rangját nyerte vissza, hanem 1560-ban regius professori címet, majd 1561-ben a Magdalen College elnöki székét is elnyerte Oxfordban. Humphreyről közismert, hogy nem csupán jeles teo­lógus, s a Cambridge-hez képest alapjában véve nem-puritán Oxford lel­kes „puritanizálója” volt, de tehetséges nyelvész és módszertani szakember is. Aki egyébként - heves katolicizmus ellenességéért — a Papistomastix (pápistafaló) ragadványnevet is megkapta. Jelen témánk szempontjából - hatalmas, a fordítás problematikájához köthető publikációkészletéből — egy műve igazán sorsdöntő fontosságú, a Sir Thomas Wroth-nak (mellesleg, a Sidney-atyafiság egyik tagjának!) dedikált De ratione interpretendi authores, amely 1559-ben, Baselben jelent meg.29 Humphrey fordításelméleti alapel­28 Petrőczi Éva 2002/1- Petrőczi Éva 2007/1.. 29 Humphrey részletes élertajza megtalálható: Cooper-Cooper 1861, 80, 85. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom