Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

Biblicitás és kora újkori erdélyi valóság Pápai Páriz Ferenc lakodalmi színdarabjában

Vagy a’ fazék óldalához ragad étkem.

Vagy tóval a’ leve, benne nem ehetem.”195

A konyhai pokolbugyorból azután ismét mennybéli magasságokba emelkedhetünk, amikor Eliézer közli Rebekával: jövendőbelije, Izsák egyben rokona, harmadfokú unokatestvére is, tehát Istennek élő család sarja:

„Mit hallok! Melly közeljárunk mi egymáshoz;

Közelített Isten az én jó czélomhoz:

Harmad ízed vagyon néked az Isákhoz Ábrahámnak az én uramnak fiához.”196

E sorok olvastán nem kerülhetjük meg a tizenhetedik századi prédikátor, az Erdélyben is széles körben olvasott Tarpai Szilágyi András Libellus-át. O házassági-válási tanácsadó könyvecskéjében a mátkásodási regulák sorában elsőként éppen az Izsák-Rebeka friggyel illusztrálta a rokoni házasságok ótestamentumi eredetű reguláját:„Akiknek az atyjok vagy anyjok, egyikeket atyafi-gyermeknek hívunk, négy íznyire vadnak egymástól, mint Izsák és Betuel, ismét atyád nénjének a fia és az anyád nénjének a fia és az anyád nénjének v. bátyjának léánya, mint Jákob Ráheltől:

BETHUEL:

Rebeka Lábán

Jákob Ráhel”197

Ebből a két idézetből kitűnik, hogy Pápai Páriz ugyanolyan fontosnak tekintette (ismét részben orvosi megfontolásból is, bár nem genetikai, de tapasztalati tudás birtokában) a vőlegény és menyasszony rokonsági fokozatait, mint egy időben Erdélyben, Fogarason szolgált lelkész- és írótársa. S ha már az imént Duma Balgára emlékeztető vonásait hangsúlyoztuk, érdemes jeleznünk, hogy e Pápai Páriz fejéből kipattant figura bizony egyszersmind a falánk és földönjáró Sancho Panza távoli hasonmása is:

195 Uo„ 838.

196 Uo„ 842.

197 Tarpai Szilágyi András 2012,88.

89