Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
Ráday Gedeon, a magyar Pope
PETRŐCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN zadban, mikor még jobbára a hagyományos magyar alexandrint művelték csekély számú íróink.”235 Nézzük meg ezek után röviden a két „kvázi-Orfeusz”-portrét, s egy harmadik arcképet is, amely már közeljár majd a jelen előadás címéhez is! A Thomas Klimess-Mark Quirin szerzőpáros „Báró Ráday Gedeon”-ja, amelyet az 1790-es Orpheusz-béli közlés tett közismertté, lényegesen nyájasabb, szelídebb, „bácsikásabb” ábrázatot mutat, a lantos-babérleveles-amphorás installáció ellenére, mint König Frigyes bő kétszáz évvel későbbi újraértelmezése. Ezen a parafrázison nincs már Kazinczynak és Rádaynak együtt hódoló felirat, s nem szerepel rajta Ráday teljes titulatúrája. Miért is szerepelne, azok az elemek azt a jelent szólították meg, amely számunkra már távoli múlt. Ami viszont a két képen egyértelműen közös: az arcvonások és a fehér hálósipka, amelyhez 1991-ben már nem prémmel szegett mente társult, csak egy alig-jelzett háziköntös. A kép bal sarkában megjelenik viszont néhány erőteljes, domborműszerűen ábrázolt mitológiai figura, továbbá egy — érdekes módon Kölcsey síremlékét is emlékezetünkbe idéző — görög templom, s végül, de talán elsősorban a ráncok szabdalta archoz illően idős, de mégis erőteljes, az antik templomi oszlopcsarnok felé mutató, sőt, azt nemes játékszerként megragadni igyekvő kéz. Itt érdemes idéznünk Eőri Brigitta témánk, s a második Ráday-portré szempontjából fontos megállapítását, Bakos Zoltán írók arcai című kiállítása kapcsán. Igaz, hogy ez a tárlat jelenkori írók fényképeit mutatta be, a szöveg azonban akár mindkét Ráday-portréra is vonatkozhatna: „Az olyan monumentumok, mint az írói kéz megjelenítése (amely összesen tizenkilenc képen szerepel) vagy a könyvek, könyvtárszobák részletei, az írói otthonok zugai intimitásukkal elhatárolódnak azoktól a portréktól, melyeken nyilvános helyeken szerepelnek a kortárs alkotók, ünnepi öltözetben.”236 S ezen a ponton jutunk el egy harmadik, sok szempontból Ráday Gedeon arcképével rokonítható poéta-ábrázolásig. Ez pedig ugyancsak német származású alkotó, Gottfried Kellner 1712-es munkája, az akkor harmincnégy esztendős Alexander Pope-ról (9. kép). Természetesen az nyilvánvaló, 235 Váczy János, Gróf Ráday Gedeon összes munkái, http://mek.oszk.hu/06100/06104/06104. htm (Megtekintés: 2013. szeptember 22.) 236 EŐRI Brigitta, Iróportrék a PIM-ben - Bakos Zoltán írók arcai című kiállítása, Kortárs online, 2012. március 8. csütörtök, http://www.kortarsonline.hu/2012/03/szoveghez-a- kep-iroportrek-a-pim-ben/4871 (Megtekintés: 2013. szeptember 22.) 108
