Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

kerülnek elő, János feltűnik, mint a csillagok közé ragadott (Diis aliter visum, su­peras iám raptus in auras), majd az Elysium szomorú árnyjövevénye. Religiózus értékei egy helyütt kerülnek szóba, mint aki az igaz vallás hűséges követője, hősi erényei azonban nem ebből táplálkoznak: Vir pius et iustus Balasi, cordatus et heros, Et verae cultor relligionis erat. Jámbor volt, igaz ember, hős mint férfi Balassi, És az igaz vallás hű követője maradt. Csonka Ferenc fordítása A vers zárlata azonban mégis fölerősíti és dominálóvá teszi a keresztényi at­titűdöt, hiszen Krisztusban bízva és általa üdvösségét reméli, a végítéletet boldo­gan váija a mennyeiek karában. A szinkretizmus már csupán abban jelenik meg, hogy szerzőnk a Mindenhatót „Rectoris 01ympi”-nek titulálja, ami viszont nem számít különösebben illetlenségnek a kortárs neolatin költészetben, még zsoltár­parafrázisokban sem ritka. Nunc ubi per Christum fruitur Rectoris Olympi Vultu, sydereo iunctus amore choro, Expectatque, malis exemptus ab omnibus, illam, Ultima quae toto luxerit orbe, diem. Krisztus urunk révén most fent szemléli az Istent, S nagy szeretetben már mennyei karban a társ. Ment már gyötrő, földi bajoktól, s váija a végső Napkeltét, amikor fény hona lesz a világ. Csonka Ferenc fordítása Amint már korábban részben tárgyaltuk, 1575-ben - Bielski epicédiuma előtt két évvel - jelent meg Aethicus Cosmographia című műve Baselben, Bielskié 1577-ben Nürnbergben. Azt nehezen lehetne egyelőre bizonyítani, hogy Bielski ismerhette a baseli kiadványt, azonban minden kétséget kizáróan vannak rokon vonások a két munka szemléletében. A legerősebb párhuzamról már szóltunk, amely mindkettőben kiemeli Pannonia, a törökverő család és János szerepét, akik így Németország legerősebb védőfalát, bástyáját alkották. Természetesen figyelemmel kell lennünk arra, hogy Simler művének dedikációjában méltatja a Balassiakat és Balassi Jánost, Bielski pedig önálló epicédiumban végzi ezt. Sim­ler ajánlásában igen nagy súlyt kap Balassi Jánosnak a tiszta vallási tanításokat oltalmazó határozottsága és áldozatkészsége, emellett a széptudományok pár­tolása, művelőinek-tanulóinak támogatása, vagyis mecénási szerepe. Egyenesen úgy fogalmaz, hogy fegyveres hősi erényei mellett másik hadi szolgálatot is végez Balassi, a széptudományok és az igaz vallás védelmezését és oltalmazását, ame­lyek ezen a tájon éppoly fontosak, mint a fegyveres katonai virtus érvényesítése: „...itaque ad alteram tuae Magnificentiae militiam uenio, patrocinium et propug­107

Next

/
Oldalképek
Tartalom