Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

nationem bonarum literarum et uerae atque orthodoxae religionis: quam ego militiam cum omnibus aliis, tum uestrae regioni maxime utilem et necessari­am iudico.”65 Hitünket ugyanis nemcsak a rettenetes törökök pusztítják nyíltan, fegyverrel és háborúval, de mily fájdalmas, sokan, akik a mi gyülekezetünkből eltávoznak, ugyanazt támadják, és így nem késlekednek a török útját egyenget­ni, amikor Krisztust, a mi egyedüli megtartónkat saját, örök isteni mivoltától megfosztani igyekeznek. Ezért nem kevésbé szükséges ez a szolgálat, amivel a hit egységét és tisztaságát, mint az a másik, amellyel a haza szabadságát védelmezik. Azok között pedig, akik a prófétai jóslat szerint az egyháznak a táplálói, Istenről az igaz tanokat a régi - a mi időnkben azonban Servetus, Blandrata, Dávid Ferenc és mások által megújított - eretnekségek ellen hősiesen védelmezik, úgy halljuk, Nagyságod a legelső helyet foglalja el. Simler itt megismétli a kortársi vélekedést, miszerint az antitrinitarizmus a konfesszionális eltévelyedés mellett a törökösség bűnét - legalábbis kockázatát - is magában rejti. Mert a széptudományoknak és a nyelveknek a megismerése az igaz hit megőrzéséhez és terjesztéséhez a legszükségesebb. Mivelhogy pedig az igazi vallásnak a terjesztése és megőrzése közös jótétemény, hogy mindenkit elérjen, akik Krisztus testének tagjai, most szerfölött szükséges, hogy a vallás és a széptudományok tanai egymáshoz fűződ­jenek, hogy ezáltal az ősöktől megkapott igaz hit tisztaságát az utódoknak átad­hassuk; és egyszersmind ne engedjük, hogy a törökök fegyverekkel és istente- lenséggel a mi vidékeinkre rátámadjanak. Széptudományok nélkül ugyanis a vallás sem védelmezhet az ellenség el­len, széptudományok nélkül azoknak sem lehet megmagyarázni a vallást, akik azt tanulmányozzák, a széptudományok vallás nélkül nem mozdíthatják a lelkeket a kegyességhez és nem tudják a bűnöket elnyomni, féken tartani: „Cum enim religionem nostram non tantum immanes Tureae apertis armis et bello oppug­nent, sed, proh dolor, multi ex nostro coetu progressi, eandem, quantum in ipsis est, subuertere, et Tureis uiam sternere non cessent, dum CHRISTUM unicum nostrum seruatorem sua aeterna deitate spoliare conantur, non minus est ne­cessaria haec quoque militia, qua religionis integritas et puritas, quam alter illa, qua patriae libertas defenditur. Inter eos autem, qui ecclesiae iuxta prophetica uaticinia nutritij sunt, et orthodoxam de Deo doctrinam contra ueteres haereses, nostro tempore a Serueto, Blandrata, Francisco Dauide et aliis renouatas, forti­ter defendunt, Magnificentiam tuam principem locum obtinere audimus... nunc magnopere necessarium esse, ut religio et literarum doctrina coniungantur, quo puritatem orthodoxae fidei a maioribus acceptam, posteris relinquere possimus, nec una cum armis Turcicam quoque impietatem fines nostros inuadere patia­mur. Absque literis enim religio neque contra hostes defendi, neque apud eius studiosos explicari potest: nec literae absque religione animos ad pietatem com- mouere, et uitia comprimere possunt.”66 Az elmondottak alapján a Balassiak és Balassi János egészen széles körű 65 SIMLER, 1575)(5r Alitera (tkp. littera!), bona litera, ars, literarum doctrina kifejezéseket a „szép­tudományok” kifejezéssel fordítottuk, valójában a septem artes liberales (a hét szabad művészet) ér­tendő alatta, szűkebben a triviumra gondoltak a 16. században. 66 SIMLER, 1575,)(5 r-v 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom