Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
Mostani declamatiónk nyilván ezekkel mutat rokonságot. Amennyiben az egész művet átfogóan szemléljük, elmondható, hogy az csak részben vonatkozik Mátyásra, itt a magyar történelem tág összefüggéseijelennek meg. Mindez természetesen igazodik a wittenbergi konfesszionális-kulturális kontextushoz. A számos magyar peregrinus ennek alakításában erős közvetítő szerepet játszhatott.32 Részben jelenlétükkel tudatosították a magyar közeg legsúlyosabb történelmi-kulturális gondjait, híreket szállítottak, esetleg forrásokat közvetítettek, jelentőségükre irányították a figyelmet. Más magyar tárgyú, vagy vonatkozású wittenbergi nyomtatvány 1551-ig viszonylag kevés jelent meg. 1537-ben bocsátja ki Nicolaus Schirlentz Paulus Rubigallus Querela Pannoniae ad Germaniam című verses művét. 1541-ben Frangepán Ferenc követ mondja el buzdító beszédét a regensburgi birodalmi gyűlésen a török elleni összefogás szükségességéről, amely Wittenbergben is megjelent. 1545-ben újabb Rubigallus verseskötet jelenik meg Epistola Pannoniae ad Germaniam recens scripta címmel.33 1552-ben jelenik meg egy kis költői antológia Elegiae aliquot de aerumnis Pannoniae inferioris címmel Szentgyörgyi Gábor tollából és szerkesztésében, a kötetkében még verssel szerepel Orbai Mátyás, Báthori Imre, és Balsaráti Vitus János. 1556-ban Csabai Mátyás encomiuma a dicsőséges egri várvédelmet ünnepli (RMKIII437). 1557-ben pedig Horváth Márk, szigetvári várkapitány tudósítása jelenik meg a sikeres 1556-os várvédelemről (RMK III 443). Ebbe a rövidke sorba illeszkedik a mostani Mátyás-beszéd. A szónoklatban emlegetett források közül gyanakodhatunk is e- gyikre-másikra. Elvileg ugyan Thuróczy János műve is szóba jöhetne, hiszen Németországban kétszer is megjelent nyomtatásban, de ennek jelét nem találtuk. Amellett Thuróczy koncepciója is ellentmond ennek a feltevésnek, hiszen a nagy hun királyt „az attilai képességekkel felruházott Hunyadi Mátyás előképéül állította; szinte megelevenítette a világ pörölyét. Krónikájának egyik augsbur- gi kiadása Mátyást egyenesen második Attilának hívta.... Attila alakja Mátyásig mindenkit beárnyékolt: a hun nagykirály személyébe Thuróczy János sűrítette legjobban a nemzeti történelem kezdetét, alakította ki hosszú emberöltők felfogását.”34 Ez a koncepció radikálisan szemben áll a declamatio „őstörténeti” koncepciójával, amely Mátyást pedig teljesen leválasztotta az Attila-hagyományról. válogatta, sajtó alá rendezte, a kötetet szerkesztette, a bevezetőt, a záró tanulmányt és a jegyzeteket írta IMRE Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2., javított kiadás, Csokonai Könyvtár. Források 5. Debrecen, 2003. 32 1547-től 1551-ig látványosan bővül az itt tanulók köre, ezekben az években ötvenhat magyarországi peregrinus nevét jegyzik be az egyetem anyakönyvébe. Éppen a Mátyás-declamatio elhangzásának időszakában tanul itt a kiváló Balsaráti Vitus János, aki biztosan hallhatta a magyar tárgyú orációt. Balsaráti továbbtanulásáról Melanchthon gondoskodott, aki Perényi Gábortól kért számára anyagi támogatást. 1550 júliusában írták be nevét az anyakönyvbe, a facultas artium hallgatója lett. Vö. RI- TOÓKNÉ SZALAYÁgnes, Balsaráti Vitus János magyar orvosdoktor a 16. században, Orvostörténeti Közlemények, 1976,13-42. 33 1544-ben két kisebb Rubigallus verses mű ugyancsak itt jelent meg: Hodoeporicon Itineris Con- stantinopolitani, Melanchthon írt hozzá ajánló epigrammát; Hymni Duo Prior De Nato Filio Dei Domino Nostro jesu Christo, Posterior de Stephano martyre. 34 SZABADOS, 2006, 33,35. 135
