Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)

idézett műve ekkor már széles körben ismert volt Magyarországon, hiszen két magyar nyelvű fordítása is elkészült a 18. században; népszerűsége mind a lutheránusok, mind a reformátusok között igen nagy volt. Ugyancsak jól ismerte Szőnyi a pietizmus korai képviselőjét, sűrűn hivatkozik az Istennek Trombitája lapjain Johannes Gerhard Meditationes Sacrae című munkájára.28 Czeglédy Sándor kutatásai azt is bizonyították, hogy „.. .aközépkori misztika hatásai nemcsak német lutheránus könyveken átjutottak el hozzánk” hanem protestáns közegben a puritanizmus is hordozott számos olyan elemet, amely a pietizmus jellemzőivel mutat rokonságot: így középkori misztika iránti rajongásában. Jól példázza ezt Csúzi Cseh Jakab, vagy Otrokocsi Fóris Ferenc több - különösen a konverziója után írott - műve.29 Természetesen interferálhatnak is ezen inspiráló hatások a 18. század szerzőinek műveiben, így Szőnyi esetében is. Valószínű, lényegesen nyitottabb volt a 18. századi reformátusság is a német pietizmus irányába, mint ahogyan ezt az eddigi kutatás föltételezte, mind a költői, gyülekezeti ének, mind a prédikáció és a magánáhítat műfajaiban.

A dajkáló gyengédség idillt rajzol:

E’ Jésust hitem ölében szorítom Szerelmem köntösével bé-borítom...30

Legtöbbször azonban szenvedély szorítja ki az idill szelídségét:

Fújd el e füstölgő gyértyabelet,

Fuvally rám déli szeleket,

Szállítsd lelkemre lelked harmattyát Indítsd meg kertem illattyát.

Jöjj-meg Galambom had’ szállyak véled Ez hunt liliom meg-éled.

Mint szarvas vízre lelkem hozzád vágy,

Szerelmed nyugodni nem hágy,

Ne ülly hát még-is ott az árnyékon.

Nyully ki tsak egy hasadékon,

Tsak ujj heggyel érj hozzám...

ő teremtéseiben Solt. 104:31. Erre igen szép utat mutatott a’ többek között b. e. Arndius János az Igaz Keresztyénségről írott drága munkájában, holott az egész negyedik könyvben szívre ható szép elmélkedései vágynak á Nagy Istennek minden teremtéseiről, mellyekről ha minden rebegéssel-is adott elő e’ könyvetskének írója valamelly Sengéket az együgyű Embereknek számára Anno 1774 Posonban kinyomtattatott Fisikájában.”

28 Istennek Trombitája, 1791, (Továbbiakban:IT) 26-27, 3l.

29 CZEGLÉDY, 1980, 248-251, különösen amit Kari Reuter alapján „református pietizmus”-nak nevez. Föltétlenül indokolt lenne Csúzi, különösen Otrokocsi Fóris igen kiterjedt életművének ilyen irányú, beható vizsgálata, utóbbit mélyen befolyásolták a német misztika képviselői (főként Tauler).

30 SzH, 1776,198.

402