Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

kel szövetkezve szerencsés háborút viselj. Könyörögni kell Istenhez, ez elhárítja az akadályokat, ez szelíd sorsot ad a megtérőknek. Amíg beszélek, rettenetes dörgéssel visszhangzanak az ágyúk, a dobok szólnak, és trombiták harsogása hallatszik: Kelj föl hamar gyorsan Soror a ravatalodról, mindenhonnan háború és háború, fegyverek lármája, harsogása, támadj fel!

Nunc opus est pietate Soror, nunc pectore firmo:

Hoc etenim pacto prospera bella geres.

Ergo rogandus erit Deus, haec obstacula tollat;

Ille reversuris mitia fata dabit.

Dum loquor, horribili reboant tormenta fragore,

Martia cum lituis timpana pulsa sonant:

Surge soror citius lecto, bella undique bella,

Armorum strepitus undique, surge soror.24

3Tolnai Balog János jól ismerte saját kora latin nyelvű költészetét, különösen a németországi - a wittenbergi költői iskolára jellemző - művek párhuzamai fedezhetők fel könnyen. Az allegorikus szerkesztésmód, ennek retorikaijellemzői, párbeszédes szerkezete, fikcionalitása: mindez jól ismert a korabeli német neolatin költészetből. A magyar irodalomban minden bizonnyal ő volt az első, aki e költői kontextus sajátosságait felhasználva a Balassi-fivéreket európai és magyar hősi epikai környezetbe emelte, értelmezte. A Trója - Babylon- Carthago és a Hector - Akhilleusz hasonlóság a világirodalmi párhuzamot teremti meg, azonban magyar közegbe is illeszti hőseit azzal, hogy Zrínyi Miklós és Thuri György sorsához, hősi életéhez méri a Balassi-fivérek mártíriumát. Thuri és Zrínyi a magyarság törökellenes harcainak legkiválóbb képviselői között hasonlóan megjelenik Martin Schrott nevezetes Lachrimabilis miserandae, et multis modis afflictae Hungáriáé ad Germaniam, Querela című 1587-es latin nyelvű versében és német nyelvű párdarabjában is: Das Ungerland an alle ehrliebende Teutschen wider den blutdürstigen Türcken címmel. Mindketten szerepelnek- más törökverő hősök mellett - Johann Nelnek e versekhez kapcsolódó híres fametszetén is.25 Időben ugyancsak közeli műfaji minta volt az 1587-ben, Wit- tenbergben megjelent nevezetes latin nyelvű antológia, a De Sigetho Hungáriáé propugnaculo, amelyet Zrínyi -album néven ismerünk. Ennek az antológiának a versei szintén számos ponton mutatnak rokonságot a bártfai kötet verseinek látásmódjával, legnyilvánvalóbb itt is az antik párhuzam működtetése, de a műfaji sajátosságok is rokon szemléletűek.

A következő öt epigramma szerzője ugyancsak Tolnai Balog János, ebből három Ferencnek állít emléket. Meghatározó továbbiakban is az antikizáló látásmód: az elsőben az epitáfium szabályai szerint a vándor olvashatja Ferenc

24 Uo., 1923,633.

25 IMRE, 1995, Martin Schrott című fejezete: 190-199.

87