Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

jellemzését, akiben Hektor és Akhilleusz kettőssége egyesült. A második ugyanezt viszi tovább, azonban itt már meghaladja mindkettő kiválóságát, gradatiót alkalmaz a szerző: azok a hazáért harcoltak, Ferenc is a hazáért, de ugyanakkor az igaz hitért is:

Hectora quid fortem jactas? validum quid Achillem?

Hectore major erat, major Achille fuit:

Illi pro patria pugnant: pugnavit at ille Pro patria, vero pro pietate simul.26

A harmadik tovább folytatja az ókori hősökhöz való hasonlítást, az eddigiek mellé járul Paris szépsége, kedvessége; újabb szempontként jelenik meg vallási kegyessége, amelyet Dávid biblikus párhuzama fejez ki:

Huic pietas Davidis, erat Paridisque venustas,

Hectoris huic animus, robur Achillis erat.27

Dávid megjelenése azért figyelmet érdemlő, mert bibliai párhuzamot alig használ hősei ábrázolásánál a bártfai kötet, azonban annál nagyobb jelentősége lesz majd Rimay Epicédiumában Balassi Bálint jellemzésénél. Dávid kegyességének itteni szerepeltetése az antológia Ferencről formált képébe illik, amely gazdagon árnyalja - és valószínűleg, erősen felnagyítja - Ferenc religiozitását és protestáns pietásos tulajdonságait.

A negyedik epigramma viszont már Balassi Bálintnak állít emléket; any- nyiban is kiemelkedő fontosságú, hogy magyar fordítása Rimay Balassi Epicédi- umának élén fontos szerepet játszhatott. Másrészt a bártfai kötet Bálintra vonatkozó versei között talán a legerőteljesebben - az egész kötetben pedig kiugróan és egyedülállóan - méltányolja a költői érdemeket, az eddig is megfigyelhető mitológiai párhuzamrendszer különösen gazdagon bontakozik ki.

Diique deaeque simul caelo nova praelia miscent:

Certatim petitur cuique Balassa Valens,

Nőssé velis qui sunt et quae sint, accipe paucis:

Mercurius, Mavors, Pallas, Apollo, Venus:

Mercurius lingvam, Mars ensem, Cypris amorem,

Ingenium Pallas, carmen Apollo rogat.

Illi sciens, vates, orator, fortis, amatus,

Sit licet, haec mihi sunt cuncta, Minerva refert:

Sum Dea belli potens, sapiens sum, sum quoque pulchra:

Nostra Valentinus castra Balassa colat.28

26 DÉZSI, 1923,634.

27 Uo., 1923, 634.

28 Uo., 1923, 634.

88