Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

Ac erit aeternum post tua facta decus. Troja jacet, sed Troja viget, sic Graecia bellax Romaque cum veteri Perside clara manet.... Ista tamen vivent hujus dum machina terrae, Dum nitidi caelis orbita solis erit.21 Ezt követően a kor népszerű allegorikus heroida-költészetének módszerét követi a költő: a pannon föld legyőzhetetlen szellemeihez fordul, van esély a me­nekvésre, közelítenek a szabadítok, föl is sorolja azokat a nyugat-európai népeket, akiktől a segítség remélhető.22 Ez a hang szólalt meg ugyanebben a században P. Rubigallus, M. Schrott, U. Velius latin nyelvű költői műveiben, amelyeknek tár­gya Pannonia/Hungaria törökellenes küzdelme. Szabaduljon meg a mindenfelől rátörő ellenségtől, íme Soror [Fortitudo consolans et animans], maga Transylva­nia küldi a saját hőseit neked, íme, kiterjeszti óvó, lecsendesített kezeit; egyszers­mind a szomszédos hadra kelő Lengyelország, néktek küldi északról rabságtól szabadító hadait, innen germán csapatok, amonnan hispánok és itáliaiak törnek előre vizeken és földön keresztül. En soror ipsa suas tibi Transylvanis vires, En bene pacatas porrigit illa manus: En simul assurgens vicina Polonia, vobis Mittit ad Arctois agmina multa jugis: Hinc Germana cohors, Hispanus et Italus illinc Per vada, per terras aggrediuntur iter: Terga dabit curvo qui saevit acinace passim: Quique Pelethroniis vos populatur equis. Ipse Tomitanae Moldavus et incola terrae Tartaron ex alia parte fugare potest... Exulet ast raptor, turba ebria, foeda libido, Queis super exarsit vindicis ira Dei...23 Ez a reményteljes várakozás némiképpen eltér az előző vers látásmód­jától, ott inkább szemrehányóan beszél a szomszédok, más népek közönyéről, az elmaradt segítségről. Hátat fordítva fog az majd menekülni, aki korábban szerte, vadul dühöngött a kardjával, vagy thesszáliai lovasokkal fosztogatott. Elmenekül­hetnek a moldvai, tatárországi és máshonnan valók. Űzze el azonban a rablót, a részeges csordát, a mocskos bujaságot, azon felül Isten oltalmazó haragja lángra lobbant. A pogány ellenséggel szembeni háborúra, vitéz ellenállásra buzdít, a- mely szerencsével kecsegtet, itt erősödik fel legjobban a suasorikus jelleg. Most van szükség a kegyességre, Soror, most a szív erős elhatározására; ugyanis ezek­21 Uo., 1923,633. 22 Vö. IMRE, 1995, különösen az Évszázadok heroidái és az Allegorikus heroidák című fejezet: 49- 54. 63-98. 23 DÉZSI, 1923, 633. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom