Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)

Vallástalanságot kerülly, gyűlölly, átkozz...39

Közel 250 lapos kéziratos könyvében Szőnyi latin nyelvű költészete maradt ránk, amelyet soha nem publikált, ennek nagyobb része az 1780 utáni időszakból származik. Vizsgálata azért is indokolt, mivel kiegészíti a magyar nyelvű életművet, az itt megjelenő művek illeszkednek a magyar nyelvű költészet folyamatába: mutatnak azzal azonosságot vagy különböznek tőle. Általános jellemzőként megállapíthatjuk, hogy a fiziko-teologizmus természetszemléletének költői ihlető hatása jelentős mértékben érvényesül még. Művek sokaságában találunk rá a jellemző témaválasztásra és a megformálásra, műfaji jellemzőkre. Azt mondhatjuk, hogy a latin nyelvű költészetben tágabb teret kap, nagyobb mértékben van jelen a fiziko-teologizmus gondolatvilága, mint a vele párhuzamosan nyomtatásban is megjelenő magyar nyelvű művekben. Ugyanakkor a latin nyelvű versekben hevesebben zajlik a fenti gondolatvilág revíziója, a vele való leszámolás. A belső gondolati válság érvei-ellenérvei részletesen és kiterjedten jelennek meg latin nyelven, az intellektuális pánikot kísérő érzelmi viharok is jól kitapinthatok ezek alapján, A latin nyelvű verseket olvasva az az érzésünk támad, hogy Szőnyi nem zárta le magában véglegesen előző gondolkodói korszakát, vagy legalábbis érezzük a nap mint nap támadó belső polémia feszültségét, az egymással konfrontálódó pólusok újbóli és újbóli egymásnak feszülését. Az ezzel időben párhuzamosan futó-nyomtatásban megjelent-magyar nyelvű költészetben e belső folyamat alig tükröződik, inkább a végkifejlet kap publicitást, eltakarva a belül pedig viharzó kételyeket. A magyar nyelvű költészet az elnyert bizonyosság látszatát sugallja, ott remél-sóvárog önmagának és javasol olvasójának is lelki megnyugvást. 1791. február 25-én este tíz órától holdfogyatkozás zajlott az égbolton, ennek megörökítése a dátum pontos jelölésével Szőnyi Eclipsis Lunae című 16 soros disztichonokban írott verse. A vers egy csillagászati megfigyelés pontosságát, leírását követi értelmező és gyönyörködő szándékkal.

Mox inter Solem et Lunam Tellure meante Ex umbris terrae, Lunaque fusca meat,

Istos defectus Solis, Lunaeque tenebras Praecipiti cursu Lumen utrumque fugat.40

A vers kizárólag a természeti jelenséget írja le, értelmezi fogalmilag és éli meg fölemelő élményként. A Csokonai-kutatásból jól ismert pictura sok-sok latin nyelvű változatát írja meg Szőnyi. A disztichonokban gördülő versek végigjárják a Gyermekek Fisikájának szinte minden témakörét. Szemléletükben jelen van a tudományos szakszerűség leírása, a tanító szándék didakszisa és a gyönyörködtetni vágyás élményre törekvő érzelmi többlete, sokszor elragadtatott áhíta39 Uo: LV.

40 Szőnyi verseit is őrző kéziratos könyve önéletírásával a Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi fiókjában VII. Y1. 9. 146. jelzet alatt található. (Továbbiakban: Sz:V) A kézirat néhol már restaurálásra szorulna, olvasását több helyen nehezíti az átütő tinta. A kötet utólag - általunk - beszámozott 222 lapból áll. Az idézet: 159.

407