Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
negyedében. A felvilágosodás különböző irányzatainak előnyomulásával párhuzamosan erősödik a felvilágosodást kritizáló, elutasító hitvédelmi irányzat is.36 A változó hangot már Segesvári István Derham-fordításához készített ajánló verse is mutatja. Derham Physico-Theologia című művének fordítását 1793- ban jelenteti meg Bécsben Segesvári. A készülő fordításhoz Szőnyit szoros kapcsolat fűzte, hiszen Segesvári két évig Vásárhelyen volt az iskola rektora, figyelmét, érdeklődését biztosan Szőnyi erősíthette föl, talán beszélte is rá a munka elkészítésére, annál is inkább, mivel korábbi tudományos terveinek beteljesítését láthatta Segesvári fordításának elkészülésében: behatóan ismerte maga is Derham művét, részleteket fordított belőle a Gyermekek Fisikájaban.37 Amíg azonban a 60-70-es években a Physico-Theologia a hit és természettudományok békés harmóniájának volt terjedelmes bizonyítási forrása, mostanra, a vallástalanság és ateizmus irányába is indulhattak innen a hamisan értelmezők, vagy megtévesztettek. Szőnyi határozottan gyanakvóbbá vált saját gondolkodói múltjának eme rétegével szemben; ingerülten és rémülten utasítja el mások eltévelyedését, de belső meghasonlással keserűen önmaga revízióját is végzi. Nála eddig szokatlan éles hangon és indulattal utasítja el a természetismeretből Naturalismusba, Spi- nosismusba, Atheismusba tévedők tanításait. Ajánlása szinte ezek ellen intézett vádbeszéd s a természetismeret racionalizmusa e bűnös, kárhozatos tanítások forrása lehet. Ratio és Hit mérkőzik gondolatmenetében: A’ Ratió ma is így bolondoskodik, Ha a’ Vallás nélkül maga okoskodik. Félő , hogy ha terjed a’ Naturaralismus, Mint meg-esett, ki kél abból Atheismus... A’ Ratió maga, bűn miatt setétség...38 Lábjegyzetében keményen elmarasztalja Cartesiust, aki ezeknek szálláscsinálója volt, utolsó strófája pedig megátkozza a veszedelmet hozókat: Te igaz Keresztyén vigyázz és imádkozz, 36 E hitvédelmi irodalomról: PADÁNYI Klára, Századvégi hitvédelem és felvilágosodás Louis Racine magyar fordításaiban, in Irodalom és felvilágosodás, szerk. TÁRNÁI Andor - SZAUDER József, 1974,177-201. 37 A debreceni felvilágosodás képviselői közül feltűnően sokan vonzódtak a fiziko-teológiai gondolatrendszerhez, tudatos áttekintésük volt az egész irányzat irodalmáról. Hatvani István már 1752- ben Derham művének lefordítását tervezte, előadásaiban hivatkozott rá, műveiben is emlegeti. (M. ZEMPLÉN Jolán, A magyarországi fizika története a XVIII. században, Bp., 1964, 97-98.) Szőnyi nemcsak verses elmélkedéseivel kívánta újrakölteni Derham művének alapgondolatait, teijedelmes jegyzeteiben onnan idéz és azokat magyarra is fordítja. Valószínűsíthetjük, hogy az egész mű magyarra fordításának gondolatával is foglalkozott. Segesvári István 1787-88-ban két évig rektor a vásárhelyi partikulában, Szőnyihez hivatalos kapcsolat is fűzte, hiszen az néki egyházi és iskolai elöljárója is volt. Bizonyos azonban, hogy Segesvári itt kap döntő inspirációt érdeklődéséhez és fordítása későbbi elkészítéséhez. 38 W. DERHAM - SEGESVÁRI, István, Physico-Theologia, Béts, 1793. XLVII. 406
