Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
IV. Barokk, kései pietizmus, fiziko-teologizmus A termékeny Magyarország toposza Szőnyi Benjámin latin nyelvű versében
Károlyi Ferenc szívélyes kapcsolatot tartott fönn Szőnyivel, vásárhelyi tartózkodása alatt házának gyakori vendége volt, többször bőkezűen megajándékozta. Megbízta Szőnyit, hogy fordítsa le magyar nyelvre a francia református teológiai racionalizmus-moralizálás kiemelkedő képviselőjének, Jean-Frédéric Ostervald Abrégé de l’Histoire sainte című művét. Szőnyi lassan haladt csak a munkájával, s a késlekedő prédikátort Károlyi saját fordításával lepte meg: A Szent Bibliában levő Históriák, Tanulásának igen könnyű Módja, A közönséges s Nevezetesebb Konciliomok,... Mellyet G. Károlyi Ferenc Uralkodó Felségeinek lovas Hadainak generálissá, Bizonyos Franczia Könyvecskéből... édes Nemzete hasznára Magyaról fordított... Nagykárolyban, 1758.16 Szőnyi Károlyi Antallal is jó kapcsolatban volt, többször találkozott vele a gróf hódmezővásárhelyi tartózkodásakor, vagy nagykárolyi látogatása alkalmával vizitált a földesúrnál. 1767-től több latin nyelvű alkalmi versében is köszönti Károlyi Antalt.17 Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy Szőnyi tudott a Nagykárolyban élő és alkotó Hannulik munkásságáról, személyes kapcsolatuk is elképzelhető. 2. A termékeny Magyarország (Fertilitas Pannoniae/Hungariae) irodalmi toposza a 18. századra már hosszú utat járt be, a késő középkortól a reneszánszon át a barokkban számos alakváltozatával találkozhatunk.18 Első fölbukkanását A. S. Piccolomini munkásságában regisztráltuk, utána hazai szerzőknél is föllelhetjük. Meggyökeresedésében vélhetően jelentős szerepet játszott Isidorus Hispalensis Etymologiarum libri XX. című évszázadokon át sokat forgatott műve, amely etimologizálás ürügyén a természeti gazdagság sok képzetét köti Pannóniához. Hatása talán már a 14. századtól jelen van és innen eredeztethető majd a későbbiekben elterjedő Pannonia panis (kenyér) szóból való naiv etimológiai magyarázata. A15. században már szélesebb körben volt ismert, ezt erősítette föl Laskai Osvát két monumentális prédikációkötete: Biga Salutis és a Gemma fidei, amelyek jó néhányszor emlegetik az ország természeti gazdagságát. Ehhez azonban többször már hozzáköti a védőbástya toposzt: „...az egész népet felruházta... a már vagy száz éve ismert „kereszténység védőbástyája” hivatással.”19 Ez egyértelműen a törökellenes küzdelmekben nyilvánul meg, inspirálták ezt a humaniz16 ÉBLE Gábor, Károlyi Ferenc gróf és kora, 1705-1758. Budapest, 1893, I. 50-52. VÖRÖS, 1977, 197-203. 17 SZ:V, 140-141: Ari. 1767. Calendis January. Ad Exc[ellen]t[issimu]m, Ill[ust]riu[m] Comitem, Antonium Caroli,An. 1768. Calendis Januarii Ad eundem Excell. Comitem. 18 A témakör vizsgálatához: IMRE Mihály, „Magyarország panasza” -A Querela Hungáriáé toposz a XVI-XV1I. század irodalmában, Debrecen, 1995. Csokonai Universitas Könyvtár (Bibliotheca Studiorum Litterarium) 5. Kossuth Egyetemi Kiadó, különösen: 223-234, a Fertilitas Pannoniae/ Hungáriáé című fejezet. 19 TÁRNÁI Andor,„A magyar nyelvet írnikezdik”, Budapest, Akadémiai Kiásó, 1984,15, 95,191, 98. Isidorus Etym. XIV. 4, 16. alapján Laskai a termékenység következő leírását adja: „Est enim terra spaciosissima et fertilissima montibus et silvis munitissima, multis fluminibus et aquis irrigua, venis aureis et aliis metallis ditissima, sal etiam optimum in quibusdam montibus effoditur, propter pascua uberrima feris et pecudibus adimpletur, gleba eius valde est frugifera in multis locis.” 383
