Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Szenei Molnár Albert Appendix de Idolo Lauretano című művének polemikus jelentése ikonográfiái, textuális és himnológiai értelmezésben
Szenei Molnár Albert Appendix de Idolo Lauretano című művének polemikus jelentése ikonográfiái, textuális és himnológiai értelmezésben í. 1618-ban jelenik meg Oppenheimben a Hieronymus Gallér kiadónál Szenei Molnár Albert Secularis concio Euangelica, az az jubileus esztendei praedikatzo (sic!)... című műve; ennek második része folyamatos lapszámozással, de önálló címlappal az Appendix de Idolo Lauretano címet viseli. Az egész munka tulajdonképpen a reformáció nagyarányú jubileumához kapcsolódik, amelynek Németországban tengernyi kiadványa volt mind protestáns, mind katolikus oldalon. A kiadvány mindkét részét eddig a legalaposabban P. Vásárhelyi Judit vizsgálta Eszmei áramlatok és politika Szenei Molnár Albert életművében című 1985-ös könyvében, megállapításaira most is támaszkodunk. A reformáció százados évfordulójának megünneplése természetesen a magyar protestantizmus irodalmában is megjelenik: részben hazai kiadványok mutatják ezt, részben a Nyugat-Európában működő peregrinusok tudatos tevékenysége rajzolódik ki. Azonban azt is tudjuk, hogy a németországi protestantizmus erősen megosztottan éli át ezt a nagy jubileumot, hiszen ekkoriban zajlik az ottani kálvini irányzat erős offenzívája, a zweite Reformationként ismert folyamat, amely viszont komoly konfliktusba keveredett a lutheri irányzattal. Éppen az 1610-es években tetőződik ez a viszály, amely sok helyen kioltja vagy eltorzítja az ünneplés lehetőségét, helyette a lutheri és kálvini irányzat nyílt, sokszor kíméletlen összecsapásait állandósítja. Ez a folyamat leghevesebben a Hessen-Kassel fejedelemségben zajlik, maga Móric fejedelem nevezte azt Verbesserungswerknek. (Ennek az évfordulónak a magyar sajátosságait, recepcióját még nem vizsgálta a hazai kutatás jelentőségéhez mérten, pedig sok tanulságot kínál. A magyar szerzők részben követik a német példákat, részben igyekszenek annak belső feszültségeit elkerülni, eltüntetni.) A német környezet összetettsége, ellentmondásossága befolyásolta az éppen ott tanuló, tartózkodó magyarok megnyilatkozásait is.1 Szenei Molnár Idea Christianoruma 1616-ban Oppenheimben a Hieronymus Gallér könyvkiadónál jelent meg, amelyről érdemes megjegyeznünk, hogy fontos szerepet játszik az akkori protestáns felekezeti küzdelmekben.2 Maga az 1 IMRE Mihály, A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata, ld. jelen kötet lapjain. A hatalmas német szakirodalomból különösen haszonnal forgattuk: Volker, LEPPIN, „ . . . das der Römische Antichrist offenbaret und das helle Liecht des Heiligen Euangelii wiederumb angezündet”. Memoria und Aggression im Reformationsjubiläum 1617, in Konfessioneller Fundamentalismus Religion als politischer Faktor im europäischen Mächtesystem um 1600, Hrsg, von Heinz SCHILLING unter Mitarbeit von Elisabeth MÜLLER-LUCKNER R. München, Oldenbourg Verlag, 2007,115-135. 2 Vö. IMRE Mihály, „Úton járásnak megírása” Kulturális emlékezet, retorikai-poétikai elvek érvényesülése Szenei Molnár Albert műveiben, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. Humanizmus és Reformáció 31, 261-298. Tudjuk, Szenei 1611-től - több megszakítással ugyan, de - huzamosabban időzik Oppenheimben a latin iskola tanítójaként, Hieronymus Gallér korrektoraként is tevékenyke349
