Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Szenei Molnár Albert Appendix de Idolo Lauretano című művének polemikus jelentése ikonográfiái, textuális és himnológiai értelmezésben
Idea... is ennek a küzdelemnek fontos része, különösen a Justus Lipsius körüli polémiához kapcsolódik szorosan. Ugyancsak 1616-ban adja ki a Galler-nyom- da a Johanna papissa toti orbi manifestata, adversus scripta Roberti Bellar- mini, Caesaris Baronii, Florimundi Raemundi et aliorum Papicolarum etc. című művet, amely a protestánsok egyik kedvenc becsmérlő irata volt az állítólagos női pápa történetének kíméletlen közzétételével. Florimundus Raemundus (Flori- mond de Raemond) Montaigne egy barátja volt, műve Erreur populaire de la papesse Jane címmel 1587-ben jelent meg névtelenül Bordeaux-ban. Védekezési stratégiája szerint a nép ostobasága (le peuple idiot) és becsaphatósága miatt terjedhetett el a női pápa hamis legendája, vagyis történeti személyiségként való értelmezését utasítja el. A szerző buzdítója és igazi inspirálója a bordeaux-i jezsuita generális - Louis de Richeome - volt. 1587-1614 között csak latin nyelvű változata tizenkétszer jelent meg a francia és német katolikus közegben. Caesar Baronius kardinális Philipp Neri rokona volt, 1597-től a vatikáni könyvtár egyik vezetője, a pápa szűkebb környezetéhez tartozott. Fő műve az Annalées Ecclesiastici 1588-1607 között jelent meg. Benne terjedelmes rész foglalkozik a hamis pápa hazug és ostoba történetével.3 A Gallér kiadó már 1612-ben megjelentette Guilielmus Whitakerus De Papa Romano Et Papissa Romana; Hoc est, Quadraginta Demonstrationum Nicolai Sanderi, Quöd Papa Romanus non sit Antichristus ille insignis, solida refutatio á Guilielmo Whitakero adornata: Et Assertio veritatis historiae de Papa Johanne VIII. quöd fuerit Mulier & Puerpera, contra Bellarminum & Baronium instituta A Cunrado Deckhero című iratát ugyanebben a polémiában. A kiadó részben itt is heidelbergi, hiszen az Cunradus Deckherus, a Collegium Sapientiae praeceptora, aki hosszadalmas ajánlásban indokolja a kiadás szükségességét. Legfontosabbnak a jezsuitákkal és Bellarminóval való küzdelmet tekinti, hiszen azok elvakultan tagadják a pápák bűneit, megtévesztő ármánykodásukat, amelyek közül - jelképesen is - kiemelkedik Joanna Papissa esete.4 A kiadvány heideldett, vagyis itt igazán közelről láthatta a kiadó kiadványpolitikáját, áttekinthette az ott megjelent könyveket. Vö. Gerriet GIEBERMANN, ALBERT MOLNÁR (1574-1634), ungarischer reformierter Theologe und Wandergelehrter, 1615-1619 Kantor und Rektor in Oppenheim, in Oppenheimer Hefte, Heft 30/31, 2005, 2-101. 3 Elisabeth GÖSSMANN, Mulier Papa, der Skandal eines weiblichen Papstes: zur Rezepzionsge- schichte der Gestalt der Päpstin Johanna, München, Iudicium-Verlag, 1994, Kapitel IV Die große Übereinkunft: Die Päpstin - für Reformatoren wie Gegenreformatoren ein Monstrum, 110-149. 4 WHITAKERUS, 1612, 460-461: „Nam sive in Laterano, sive in Vaticano habitant, historiae nihilominus sua constat fides & autoritás, Johannem Papam fuisse mulierem, & peperisse puerum in quadam profectione cum per vicum Laterano aut Vaticano propinquam transiret, in solenni supplicatione... parturiit & peperit in via..., doloribus circumventa, publice in processione peperit.” Xb 6394 jelzetű példányát a Herzog August Bibliothekben Wolfenbüttelben olvastuk. (Rövidítése a továbbiakban: HABW) Decker Szenei Molnár ismerőse volt, 1611-ben még levelet is váltottak, ebben Decker Szeneit az ambergi iskola conrectori állásába hívta, ami azonban nem valósult meg. Vö. SZABÓ András, Szenei Molnár Albert naplója, Bp., Universitas Könyvkiadó, 2003, (Historia Litteraria, 13), 158. A személyes ismeretség még jobban valószínűsíti, hogy Molnár ismerte Decker kiadói tevékenységét, abban a Papissa-irodalomban játszott szerepét, amelynek jezsuitaellenessége más kiadványaiban is meghatározó volt. 1611-ben adja ki Oppenheimben a Gallér-kiadó a Tractatus de proprietatibus Jesuitarum continens doctrinae Jesuitarum praecipua capita...című kötetet, amelynek szerkesztője Decker volt. Decker egyébként az oppenheimi iskola rektorságában 1596-ban Szenei Molnár elődje 350
