Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Poétika- és retorikatörténet Cicero és/vagy Krisztus? A reformáció 16. századi retorikáinak egyik dilemmája
rétorok sem a retorika szabályait szolgálják. A próféták, apostolok és Krisztus is használták a kevert retorikai genusokat (mixtum), aki ezt nem ismeri föl, rosszul interpretálhatja a Biblia szövegét. Ugyancsak nagyon fontos az elocutio szabályainak ismerete, ahogyan azt Démoszthenész és Cicero is használta. Azonban van különbség az oratio sacra és az antik retorika között, ennélfogva így a művészetek szabályait a szent iratokhoz alkalmazzuk, nem pedig a szent iratok erejét alkotjuk meg. Az elocutio vizsgálhatja a szavak autonóm jelentését, a szótagok szerepét, esetleg a periódusokat, ez gazdagíthatja a jelentés megértését; azonban vigyázzunk: nem a szótagokhoz, hanem a Szentírás értelméhez vagyunk hozzákötve! Láthatóan részlegesen fogadja el az emberi szó (és beszédművészet) hermeneuti- kai kompetenciáját, állandóan erre a függőségre figyelmeztet, egy esetben pedig azt teljesen meg is vonja: „Mert most a Szentlélek - akinek ajándéka az ékesszólás - az egyház hű papjaiban jelen van (kegyes imádságok könyörgésével híva) és azoknak a nyelvét uralja, hogy üdvösen beszéljenek. És valóban, ha teljesen hiányzik is minden retorikai díszítés, az égi tanítás mégis mindazonáltal tanít- tatik, elegendő eszköze van a Szentléleknek, hogy azon keresztül a kiválasztottak szívében hathatós, eredményes legyen,”4° Az utolsó mondat már-már a nyelv kiiktatásával megvalósuló spirituális kommunikáció lehetőségét említi, amelyben megragadhatatlan-értelmezhetetlen az üdvközvetítés - saját művén belül másutt pedig mindig markánsan hangsúlyozott és definiált, retorikához és dialektikához kötött - nyelvi instrumentumrendszere. 4A strassburgi rétoriskola Johann Sturm körül szerveződött, erősen kötődött az itáliai reneszánsz művészetelméleti gondolkodásához. Mario Nizoli gondolatmenete számos ponton rokonságot mutat Sturm elveivel, ez is bizonyítja a strassburgi mester meghatározó itáliai forrásait. A filozófiát és a retorikát 40 40 OSLANDER, 1582, Aij/r: „Et grata mente felicitatem huius doctissimi seculi agnosco, in quo non modo Theologia syncera in Ecclesiis et scholis recte constitutis floret, verum etiam liberalium artium studia viget: quae sane ad res Thelogicas dextre tractandas haud contemnenda sunt adminicula: si modo pie et prudenter applicentur... Et habet Ecclesia Dei viros eloquentes et doctissimos, quorum exempla in docendo, illi, qui artium cognitionem et usum habent, feliciter imitari possint... 30: Sit autem Concionator etiam cognitione Dialecticae et Rhetoricae mediocriter instructus. Ut enim linguarum cognitio, vocabulorum et phrasium explicationem subministrat: sic Dialectica et Rhetorica principalem propositionem, hoc est, caput orationis, ostendunt, ad quod reliqua membra recte accommodantur.. 32: Neque enim Spiritus Sanctus ad istas artium regulas ita astrictus est, ut ad omnes quaestiones methodi respondere cogatur: quemadmodum ipsi etiam Oratores non praeceptis Rhetorices serviunt, sed iis ad suum institutum utuntur quantum ipsis commodum est. 38: Observandum est etiam hoc: quod Prophetae, Christus & Apostoli is suis Concionibus non sint ad unum genus causae (ex his quatuor commemoratis) alligati: sed interdum de uno ad alterum transeunt... Quare qui hanc variationem non obseruauerit, textum Biblicum non satis commode interpretabitur. 39: Non enim parum discriminis est, inter Orationes sacras & Orationes Ciceronis aut Demosthenis. 40: Quare ita artium praecepta ad sacras literas accommodemus, ne sacrae Scripturae vim faciamus... 70: Nam & hodie Spiritus sanctus (cuius donum est eloquentia) Ministris Ecclesiae fidelibus (pijs precibus inuocatus) adest, & linguam eorum dirigit, ut salutaria loquantur. Et, si maxime omnis absit ornatus Rhetoricus: veritas tamen celestis interim doceatur: satis instrumentorum habet Spiritus sanctus, ut per ea sit in cordibus electorum efficax.” 33
