Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben
Fleugt hin dieses vergenglich Lebn. Der Tod ist gwis/ ungwis der Tag/ Die Stund auch niemand wissen mag. Itt vége is lehetne a versnek a latin logikája szerint, de Lobwasser hirtelen mégis más irányt ad a befejezésnek, bár ez sem tudja visszahozni a hajdani zsoltárfunkcióba. Mindössze szervetlen függelék az utolsó két sor, halvány igyekezet a keresztény dimenzió visszahozására. Darumb furcht GOTT und denck dabey/ Das jede stund die Letzte sey. A Stigelius-disztichonokból készített, képekkel dúsított átirat egyértelműen magánáhítat számára készülhetett. Ennek a funkció és effektusdúsításnak az még gazdagabb változata, ahol a képhez és szöveghez kottával rögzített dallam is járul. Ebben az esetben a liturgikus funkció elsősorban a kottához és szöveghez kötődik, a képi-vizuális sík inkább a paraliturgikus funkciók számára használatos. Ebből a szempontból nézve Lobwasser kiadása több funkció igényei szerint született meg. 1578-ban jelent meg Lipcsében Lobwasser másik jelentős költői műve a Bewerte Hymni patrum, und anderen gottseliger Mennem/ welche durchs gantze Jahr in der Kirchen Christi gesungen werden/ zu nutz den einseitigen Christen aus dem Latein ins Deutsche mit gleichen Reimen gebracht/ durch D. Ambrosium Lobwasser.38 Terjedelmes előszava a kötet verseinek liturgikus-kulturális funkcióját értelmezi. Eszerint azok tiszta szívvel énekelhetők, felhasználhatók gyülekezeti szerepkörben (im heiligen Predigampt gefüret), de otthon és az iskolában is olvashatók, énekelhetők: „auch in heusern, schulen von uns selbst betrachtet/ gelesen oder desungen wird.” Ahogyan a templomban hallgatjuk Isten igéjét, énekeljük és imádkozzuk, ugyanúgy kell otthon is naponta (beglich) jámbor lélekkel azt befogadnunk és tanulnunk, amit maguknak végeznek a családfők és családanyák (haußveter und haußmütter), de gyermekeiknek is tanítással és énekléssel. Ezek az énekek a kereszt tanításával lelki iskolába vezetik és megvizsgálják az embereket. Olyan énekek ezek, amelyhez hasonlókat a legnagyobb lelki erővel és művészi gazdagsággal (art und gestalt) a kimagasló fényű német próféta, Martin Luther ránk hagyott. (hocherleuchte deutsche Prophet M. Lutherus seliger gedencken der Christlichen Kirchen zu gut hinder sich verlassen.) Megemlékezik a néhány éve megjelent zsoltárfordításról, amely mind a templomokban jámbor lélekkel énekelhető, de ugyanígy énekelhető és olvasható iskolában és önmagunknak is otthon.(selbs zu lere und trost brauchen möchte.) Ez a mondat valószínűleg zsoltároskönyvének eredetileg szánt funkciójára utal, amely utóbb - bekerülve a kálvinista liturgiába - erősen módosult. Fontos hitünk alapelveinek ismerete és elmélyítése, ezért szerepelnek a gyűjteményben Luther kátéjához tartozó énekek. 38 Ugyanennek második kiadása jelent meg hasonló címmel Lipcsében 1579-ben. 338
