Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben
teménye pedig a második részt képezte. Az istentiszteleten az énekek hangszeres kíséretével és a művészi muzsikával a kálvinista egyházzene Hessenben sajátos külön úton járt. A zweite Reformation folyamatában fokozatosan bővült a Lobwasser- zsoltárok felhasználási köre, a 17. század fordulójától kiterjedt Brandenburgra, Brémára - itt sokat tett ezért Nathan Chytraeus. 1613-ban János Zsigmond megjelentette Berlinben. Hasonló jelenség figyelhető meg ahanaui grófságban. A lutheránus területek közül ott látjuk az előnyomulását, ahol a filippizmus szerepe jelentős maradt. Danzigban sem vezették be a Formula Concordiae-t, erről és a Lobwasser- zsoltárokról tudósítja Szenei Molnárt Bartholomeus Keckermann több levelében. (Petrus Praetorius 1575-ben átvette Danzigban, a nagytemplomban a lelkészi hivatalt, ahol házról-házra járva népszerűsítette a Heidelbergi Kátét és Lobwasser zsoltárait, majd gyülekezetében azokat állandósította. Utóbbit már korábban megismerte meisseni szolgálati idejében.)29 Egy további bizonyítéka annak, hogy a lutheránusok a Lobwas- ser-zsoltárokat mindenekelőtt nem tekintették egyértelműen konfesszionálisan meghatározottnak, megmutatkozik abban a tényben, hogy Lipcsében az első kiadás után újabb négy kiadás látott napvilágot: 1576, 1584, 1594, 1597. Jóllehet ezekben az években egyházpolitikailag Szászországban lutheránus hatalom kormányzott. Éppen azokban az években pedig - 1586-1591 között -, amikor a kálvinizmus megerősödött ugyanitt II. Keresztély időszakában, nem készült Lob- wasser-kiadás.30 Az egyszólamú kiadás okai között valóban nagy szerepet játszott a nas- sau-dillenburgi gyakorlat. Andreas Marti tanulmányából tudjuk az erre vonatkozó adatokat.311607-ig Pfalzban - Heidelbergben - mindössze háromszor jelent meg Lobwasser zsoltároskönyve, 1582-től Neustadtban tizenkétszer, Herborn- ban tizenhatszor, az ekkor ugyancsak Nassau-Dillenburghoz tartozó Amberg- ben hétszer, Hanauban és Siegenben pedig kétszer bocsátották ki. Ezek döntő többsége egyszólamú kottával jelent meg, vagyis Szenei alapvetően a nassau-dil- lenburgi gyakorlatot követte egyszólamú dallamközlésével, szemben a pfalzi de még inkább a hessen-kasseli liturgiai-himnológiai elvekkel.32 A korszak kiélezett küzdelmeit jól mutatja egy kéziratban maradt zsoltár- fordítás sorsa. 1574-ben készült el Jacob Ayrer Der gantze Psalter davitis... című fordítása, amelynek kézirata a heidelbergi egyetemi könyvtárban található Psal. Germ. 328. jelzet alatt. A kéziratot 1924-es doktori disszertációjában K. J. Gan29 Lars KESSNER, Die Rezeption des Lobwasser-Psalters im 16. und 17. Jahrhundert, in, Der Psalter..., 2004, 60-61. 30 Uo. 64. Az is igaz viszont, hogy később majd éppen Lipcsében jelenik meg Cornelius Becker zsoltároskönyve, amely erősen polemikus hangon szól Lobwasserről; ez azonban már a Formula Concordiae utáni korszak története. 31 Der Genfer Psalter in den deutschsprachigen Ländern im 16. und 17. Jahrhundert, Zwingliana, 2001, Band XXVIII. 45-72. 32 Walter BLANKENBURG, Der Einfluß des Kirchenliedes des 17. Jahrhunderts auf die Geschichte des evangelischen Gesangbuches und die Kirchenmusik, in, Das protestantische Kirchenlied im 16. und 17. Jahrhundert: text-, musik- und theologiegeschichtliche Probleme, hrsg. von Alfred DÜRR und Walther KILLY, Wiesbaden, Harrassowitz in komm, 1986, 73-85. 333
