Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben
tért vizsgálta: Der Psalter des Jakob Ayr er címmel, amely Heidelbergben jelent meg. Két ajánlása van, egyik a keresztény olvasóhoz szól: An Christlichen Lesser, a másik pedig Ludovicus pfalzi palotagrófhoz, oberfalzi helytartóhoz. Lajos palotagróf III. Frigyes - akkori pfalzi választófejedelem - fia, aki szembeszegülve apja kálvinista irányvonalával, egyházpolitikai alapelveivel, kitartott a lutheri reformáció mellett. Apa és fia konfrontációjának több dokumentumát is számon tartja a szakirodalom, ezek közé tartozik ez a zsoltárfordítás is. A Lajoshoz intézett ajánlás a gróf vallásos buzgóságát dicsérte, amely segítségére lehet az igaz, hamisítatlan tanok megőrzésének, az egyház és a hívek megtévesztését meggátolhatja. A tiszta tanítások forrása és záloga csakis Luther bibliafordítása és értelmezése lehet és az erre épülő zsoltárköltészet. Ugyanígy csakis a német dallamok (és nem a franciák!) szolgálhatják e kegyes célokat.33 Luther 1541-ben korrigált bibliafordítását ajánlja a szerző az olvasók figyelmébe, annak szövegével lehet egybevetni a zsoltárok szövegét. A gyűjtemény 158 zsoltárt tartalmaz, mivel közli többnek a szövegváltozatát is. A strófák 3-14 sorosak, 38 strófafajtát használ és 64 dallamot. Mindebből levonhatunk néhány következtetést. 1572-ben III. Frigyes megrendelésére készítette el részleges fordítását a hugenotta zsoltárokból Schede Melissus, 1573-ban jelent meg a teljes zsoltárkötet Lobwasser műveként, ugyancsak francia forrásokra támaszkodva Lipcsében. 1574-ben pedig ugyanez Heidelbergben Matthias Harnisch kiadásában látott napvilágot. Látható, mindhárom kiadás a hugenotta zsoltárok német, kálvinista recepciójának egy-egy (bár részleteikben sokban eltérő) fontos állomása. Ebben a folyamatban született meg Ayrer próbálkozása egy évben a heidelbergi Lobwasser-offenzíva kezdődátumával és szándéka szerint egyértelműen annak, illetve a hugenotta zsoltárok német recepciójának opponálásával. Nem jutott el a kiadásig, ezt nyilván fékezhették hatalmi-egyházpolitikai erőviszonyok, amelyben a szerző szándéka és pártfogójának - Lajosnak - az ereje kevésnek bizonyult.34 Ugyancsak a hugenotta zsoltárfordítás német recepciója körüli küzdelmekről tudósít M. Georgius Henning Der Psalter des Heiligen Königes und Propheten Dauids: In kurtze einfeltige deudsche Reimen vorfasset, című kötete, amely 1574-ben jelent meg Magdeburgban. Teijedelmes előszava általában foglalkozik a zsoltárköltészettel és a zsoltárköltővel. A megjelenés dátuma éppen a hugenotta zsoltárok kiadásának időszakára és a körülöttük zajló polémia éveire esik. Ne feledjük, 1572-ben jelent meg Heidelbergben Paul Schede Melissus nagy ambícióval, a választófejedelem megbízásából elkészített első ötven zsoltár áttöltése. Erről azonban gyorsan kiderült, hogy alkalmatlan a legfontosabb cél, vagyis a primer liturgikus igény kielégítésére: a nagy tehetségű szerző az elvárt 33 Hasonló Becker véleménye is, amikor elutasítja a genfi dallamokat s azokat összeköti a tanok megrontásával: „Und wenn es denn von alters herheist: Mutata musica in templis, mutatur etiam genus doctrinae, das wenn man auf eine newe fremdde art ansenget in den Kirchen zu singen, gemeiniglich auch verenderung der Lehr erfolge.” 34 Peter FRICKE, Evangelische Psalmliederbücher von Einzelautoren im 16. und ly. Jahrhundert, Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades an der hochwürdigen Theologischen Fakultät der Georg-August-Universität Göttingen vorgelegt, Göttingen, 1967, kéziratos doktori értekezés, 49-53. 334
