Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben
nem befolyásolta a hugenotta zsoltárok ekkorra lezajlott liturgikus-egyházpoliti- kai-himnológiai kanonizációját.26 Egy másik terület, ahol a Lobwasser-zsoltárok jelentős szerepet játszottak, az a hessen-kasseli fejedelemség volt. A reformok, amiket Móric Hessenben megvalósított, összhangban állottak a református konfesszionalizálódás folyamatával. Már 1607-ben kiadatta Lobwasser zsoltároskönyvét, maga komponált négy- és hatszólamú dallamokat azokhoz, amelyek nem rendelkeztek önálló dallamokkal.27 A címlap tudtul adja a négyszólamúságot, hogy a fejedelem dallamokat komponált a saját dallammal nem rendelkező zsoltárokhoz, valamint hogy mindenféle hangszert lehet használni - sőt javasolt - mindegyik templomi megszólaltatásához. Ez az intenció - szabad hangszerhasználat! - ritka kivételnek tekinthető a kálvinista liturgiában, himnológiában még Németországban is, magyar gyakorlatban pedig szinte elképzelhetetlen. Az előszót Wilhelm Wessel könyvkiadó írta. Áttekinti a zsoltárköltészet korábbi német protestáns szerzőit (Luther, Justus Jonas, Lazarus Spenglerus, Paulus Speratus, Paulus Eberus), majd bemutatja a francia hugenotta változatot (Beza, Marót) és német (Lobwasser) megalkotóját. Bemutatja Móric zsoltárköltői érdemeit, aki különleges támogatója az isteni szónak és a nemes muzsikának (ein sonderlicher Liebhaber ist Göttliches Worts und der edlen Music.) Nemcsak a vártemplomban, hanem az udvarban is zenészeket és szólistákat alkalmazott, ifjú korában az egész zsoltároskönyvét átköltötte latin versekre. A négyszólamú zsoltárokat használni kell a templomban és az iskolában egyaránt. M. L. H. (Moritz Landgravius Has- siae) monogram mutatja a saját szerzeményű zsoltárdallamokat, ezek a következők: 53, 67-72, 82, 86, 90, 95, 98, 108, 109, in, 116, 118, 127, 131, 139, 142, 144.281612-ben megjelent egy két részből álló énekeskönyv, ennek első része wittenbergi és más felsőnémetországi dallamkincset tartalmazott, Lobwasser gyűj26 H. Rainer, JUNG, Der Winnenberg-Psalter im Rahmen einer musikwissenschaftlichen Edition, in, Der Genfer Psalter..., 2004, 239-251. Zsoltároskönyvének cime: PSALMEN Des Königlichen Propheten Dauids auffdie Frantzosische Reimen und art gestelt. 27 A kötetet Herbornban, az egykori Hochschule (Johanneum) állományában tanulmányoztuk, amely jelenleg az Evangelisches Seminar Alte Bibliothek különgyűjteményébe tartozik. A folio alakú díszes kötet címleírása a következő: Psalmen Davids/ Nach Frantzösischer Melodey und Reymen art in Teutsche reymen artig gebracht/ Durch Ambrosium Lobwasser / J. U. D. Auf Befehl Des Durch- leuchtigen Hochgebornen Fürsten und Herren/ Herrn Moritzen/ Landgrafen zu Hessen/ etc. Und haben Ihre F. Gn. die übrige Psalmen so nicht eigene Melodias gehabt/ mit anderen lieblichen Melo- diis per otium gezieret/ und mit vier stimmen componiret/ welche in der Christlichen Kirchen beyds zu singen und auffallerley Instrumenten zugebrauchen. Gedruckt zu Cassel durch Wilhelm Wessel/ Anno M. DC. VII. A címlap alsó egy harmadát Móric hatalmas címerpajzsai töltik ki, amelyeket egy oroszlán tart a mancsaival. 28 Uo. iijv: „So haben F. Gn. nicht allein dersolben hoff und Schloßkirche/ mit vortreflichen Musi- canten und Instrumentisten bestellet/ und in dem gefolget dem Exempel Davids, Josiae und Theodosii auch andere gottsäliger Könige/ Sondern wie Ire F. Gn. Anno 1592. für 15. Jahren/ das gantze Psalterium vario genere carminis reddiret, Also haben auch Ihre F. Gn. Gott zu ehren die Psalmen Davids nach Frantzösischer Melodey wie sie Ambrosius Lobwasser überstzet zu Trucken befohlen/ und die Psalmen so nicht eigne Melodias gehabt/ mit andern lieblichen Melodiis per otium gezieret/ und mit vier Stimmen componirt, das sie in Kirchen und Schulen/ auch sonsten beyds zu singen und auffallerley Instrumenten zu gebrauchen seind.... Denn billich die zu lohen sind/ so in unser Mutter spräche die Psalmen übersetzet/ und auff allerley Instrumenten zubrauchen componirt haben.” 332
