Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben
stendlich vnnd deutlich gebracht nach Frantzösischer Melodey vnd reimen art mit vorgehendenr anzeig eines jeden Psalmes Jnhalt vnnd volgendem darauff andächtigem Gebett.” A címben szereplő kurzív betoldás - vagyis: francia dallamokra és versekre alkalmazva - a továbbiakban egyértelműen a kálvini irányzat kiadásainak gyakorlatává válik, a kortársak számára nyilvánvalóan azt jelentette: református.24 Ezt követően fenn is maradt ez a különbségtétel már a címadásban: a református területeken mindig feltüntették a francia eredetet, másutt nem. Ez a felekezeti azonosítás - egyúttal különbségtétel - bizonyíthatóan nem egyezett meg Lobwasser szándékával. Mindennél világosabban mutatja ezt az 1576-os lipcsei kiadás, amely a szerző tudtával készült sok javítással, tudván a heidelbergi kálvinista editioról: de nem is szerepel a címben a nach Frantzösischer Melodey vnd reimen art megjelölés!25 1577-78-ban Harnisch újabb kiadásait jelentette meg Heidelbergben. III. Frigyest idősebb fia, VI. Ludwig, mint határozott lutheránus követte, hogy a kálvinista átalakításokat érvénytelenítse, amiben a tartomány személyi politikáját ebben az értelemben befolyásolta és 1579-ben aláírta a Formula Concordiae-t. Lajos testvére, János Kázmér határozottan erősítette a református hitvallást. Ő a választófejedelem fennhatósága alatt álló, de belpo- litikailag önálló Kaiserslauternben és Neustadtban kormányzott. Matthias Harnisch, heidelbergi kiadó követte ide kálvinista urát és áthelyezte nyomdáját, az neustadti telephelyre. Az első Neustadtban nyomtatott zsoltároskönyvet 1582-ben ajánlotta a kiadó János Kázmérnak. Amikor 1583-ban János Kázmér választófejedelem lett, véget vetett testvére lutheránus egyházpolitikájának és visszatért apja kálvinista irányultságához. Előírta a heidelbergi Neckarschuleban az ott tanulóknak a Lob- wasser-zsoltár négyszólamú éneklését. 1616-ig Neustadtban 16 kiadása jelent meg a zsoltároskönyvnek, amelyet Pfalz számára nyomtattak. A Lobwasser-zsoltárok énekei ezzel a református konfesszionalizálódás kifejezésévé váltak. 1583-ban János Kázmér trónra lépésével biztossá vált a kálvinizmus győzelme Pfalzban. Philipp Winnenberg, mint palotagróf ezt a konfesszionális folyamatot kívánta szolgálni költői munkálkodásával, zsoltárfordításával, ez azonban már egyáltalán 24 Eckhard GRÜNEWALD, Lobwasser am Niederrhein Die Düsseldorfer Ausgabe der Psalmen Dauids von 1612 und ihre Quellen, in, Der Genfer Psalter..., 2004, 237: „Hier wird ausdrücklich auf die französische (d. h.für die Zeitgenossen eindeutig reformierte) Vorlage der Übersetzung verwiesen - ein Vermerk, der sich von Beginn an auf den Titelblättern der Heidelberger bzw. kurpfälzischen Lobwasser-Ausgaben findet... Es erfolgt hier eine konfessionelle Festschreibung des Werks, die Ambrosius Lobwasser in den von ihm selbst verantworteten Psalter-Ausgaben mit Dedacht stets vermieden hat.” 25 Természetesen így még jobban érthető, értelmezhető Szenei Molnár Albert zsoltároskönyvének címe, amely egészen pontosan követi a német protestantizmus leírt folyamatait: SZENT DAVID KIRALYNAC ES PROPHETANAC SZÁZ ötven SOLTARI az FRANCIÁT notáknac és verseknec módevokra most úyonnan Magyar versekre forditattac es rendeltettec. Az aláhúzott szöveg azonos a nach Frantzösischer Melodey vnd reimen art fordulattal, vagyis Szenei címválasztásával is a kálvinista használatú Lobwasser-kiadásokhoz igazodott. A Psalterium előszavában - forrásként - hivatkozott 1594-es lipcsei kiadás címében nem is szerepel az egyre inkább kálvinista önazonosításra szolgáló fordulat, tehát azt Szenei nem is innen vette át. Jól mutatja viszont az eltérő - lutheránus, kálvinista - gyakorlatot, hogy az ugyancsak 1594-es ambergi kiadás címében viszont ott van a nach Frantzösischer Melodey vnd reimen art kifejezés! 331
