Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben
hogy a zsoltárköltészet éppen latinul, vagy németül szólal meg. Sokan mindkét nyelven művelik a Psalmdichtung valamely változatát. Az újabb szakirodalom néhány képviselője egyre erőteljesebben hangoztatja Lobwasser-jelenség paradoxjellegét. Henning Jürgens szerint: a Lobwasser-zsoltár téves, hamis táborban jött létre.9 Erich Truntz értékelése alapján Lobwasser egyike a 16. század második fele legnagyobb hatású alakjainak. Benne összefonódik a népszerű polgári és a humanista tudós rendi kultúra, szerinte Camerarius, Melanchthon, Crato, Meibom, Meyfahrt és Calixtus sorában lehet említeni. 1515-ben, a Szászországhoz tartozó Schneebergben született, az Érchegységben, polgári családból. 1528-ban Lipcsébe került tanulmányai folytatására. Több megszakítással, húsz esztendeig maradt később ebben a városban, amelyik életének egyik meghatározó színtere lesz. 1541-től virágkorát élte a lipcsei egyetem Joachim Camerarius vezetése alatt. Lobwasser 1534-ben szerezte meg a baccalureusi fokozatot, 1535-ben letette a magiszteri vizsgát. 1548-ban már vicedékán. Ezekben az években elmélyülten tanulmányozta a grammatikát, dialektikát, retorikát. 1548-ban a téli félévben megint vicekancellár volt, és a magiszterek vizsgáztatására ünnepi latin nyelvű költeményt írt. 1549-ben két főrangú ifjú nevelőjeként és kísérőjeként Löwenbe látogatott, ott a katolikus egyetem jogi fakultásán tanult. Innen Párizsba utazott fél évre és jogi tanulmányokat folytatott. Párizsban Petrus Ramus előadásait hallgatja. Többször is látogatást tett Hollandiában. 1550-ben a francia Berry hercegségben megismerkedett a hugenotta zsoltárokkal. Összességében öt esztendőt töltött francia földön. Hazatérése után Meissenben a gróf szolgálatába állt kancellárként. 1561-ben Bolognába utazott, ahol jogi stúdiumainak betetőzéseként mindkét jogtudomány doktora lett. Albrecht herceg hívására Königsbergben, az egyetemen a jogtudomány professzora lett. Az egyetemnek 14 professzora volt, két teológus, két jogász, két orvos, a többi a hét szabad művészet területein osztozott. (Itt jegyezhetjük meg, hogy a szakirodalom egybehangzó állítása szerint Lobwasser egyetlen nyomtatott jogtudományi művet sem publikált!) 1564/65 telén pestisjárvány pusztított Königsbergben és környékén. Az egyetem hallgatói és tanárai többnyire elmenekültek, a tanítás akadozott, Albrecht herceg és udvara hetekre-hónapokra elzárkózott a külvilágtól; ebben a vészterhes időben fejezte be zsoltárfordítását, amint arról ajánlásában is megemlékezik: So hat sich dieses zugetragen eben, Das ich zu der betrübten Sterbens zeit Bekommen hab ein wenig müssigkeit. 9 Henning P. JÜRGENS, Zur Biographie und konfessionellen Einordnung Ambrosius Lobwasser, in, Der Psalter..., 2004, 22: „In der Literatur zum Genfer Psalter und seiner Rezeption hat es sich geradezu als eine stehende Rede eigebürgert, daß der „Lutheraner Ambrosius Lobwasser in fernen Königsberg” die erfolgreichste Übertragung der calvinistischen Psalmgedichte von Marót und de Béze ins deutsche verfertigt habe. Mit dieser Aussage soll sozusagen ein historisches Paradox betont werden: Das geistige und besonders das konfessionelle Umfeld, in der diese Übersetzung entstand, wurde als überraschend, wenn nicht gar unpassend empfunden. Oder, schärfer formuliert: Der Lob- wasser-Psalter entstand im falschen Lager.” 32 5
