Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben

német kutatási eredmények felhasználása, tudomásul vétele elől.4 (A német kutatók közül többen is „kryptocalvinistischer Lobwasser-Psalter”-ről beszélnek.) Szenei Molnár Albert Psalterium Ungaricuma megjelenésének 400. évfordulója erre különösen kedvező alkalmat kínált és a magyar kutatás számára is figyelmet érdemlő eredményekre juthatunk. Tesszük mindezt úgy, hogy Lobwasser közismert zsoltároskönyvén túl figyelünk azokra a műveire is, amelyek ezen kívül a zsoltárköltészet más területeire esnek, és ott kínálnak lényeges felismeréseket.

Nagyon lényeges szövegkiadás született 2004-ben a Georg Olms Verlag munkájaként: Der Psalter deß königlichen Propheten Dauids címmel. Ez közreadta az 1576-os lipcsei kiadás hasonmását teljes terjedelmében, négy alapvető jelentőségű tanulmánnyal.5 A kiadók meggyőző érvekkel bizonyították, hogy valójában ez tekinthető az editio princepsnek.6

Versenyhelyzetben született Lobwasser nevezetes zsoltárátköltése, amikor az 1570-es években a helvét irányzatú német államokban a zweite Reformation liturgikus igényeinek megteremtése került napirendre, de vele párhuzamosan a reformáció hallatlan gazdag poétikai-retorikai hagyományait felhasználó költői gyakorlat is mohó érdeklődéssel fordult a hugenotta zsoltárok felé.7 Szándéka szerint Lobwasser ebben a versenyben nem akart részt venni (életművének későbbi darabjai ezt egyértelműen bizonyítják!), műve azonban mégis ennek részese lett. Ekkorra a német reformációban a zsoltárköltészet nagyon gazdaggá teljesedett, a Gemeindelied és a Kunstdichtung közötti átmeneteknek szinte áttekinthetetlen szövevénye bontakozott ki.8 Izgalmas elmozdulások tapasztalhatók a szerint is,

4 A legújabb kutatási eredményeket az Emdenben tartott konferenciakötet foglalta össze: Der Genfer Psalter und seine Rezeption in Deutschland, der Schweiz und den Niederlanden 16-18. Jahrhundert, Herausgegeben von Eckhard GRÜNEWALD, Henning P. JÜRGENS und Jan R. LUTH, Tübingen, Max Niemeyer Verlag, 2004, Frühe Neuzeit Band 97

5 Der Psalter deß königlichen Propheten Dauids Herausgegeben und kommentiert von Eckhard GRÜNEWALD und Henning P. JÜRGENS, In Zusammenarbeit mit Dieter Gutknecht und Lars Kes- sner, Hildesheim-Zürich-New York, Georg Olms Verlag, 2004. A teljes cím így hangzik: Der Psalter deß Königlichen Propheten Dauids/ In deutsche reymen verstendiglich und deutlich gebracht/ mit vorgehender anzeigung der reymen weise/ auch eines jeden Psalmes Inhalt. Und hierüber bey einem jeden Psalmen/ seine zugehörige vier stimmen/ und laut der Psalmen/ andechtige schöne Gebet.

6 A zsoltárszövegeken és négyszólamú kottákon túl tartalmazza minden psalmus előtt a - néha nyolctíz sornyi — propositiot (amely szövegexegeitkai megfigyeléseket tartalmaz), az adott vers metrikai - szótagszintig lemenő - jellemzését (ez olykor öt-hat sornyi is lehet!), végül pedig minden egyes darab után egy-egy prózai imádság áll, amelyek fél-egész lapnyi terjedelműek. Ez egyben azt is jelenti, hogy számolni kell Lobwasserrel, mint imádságíróval. Ez utóbbi jellemzőt (zsoltárok és imádságok szoros kapcsolatát), - mint fontos imádságelméleti sajátosságot alig vettük figyelembe. Ennek nyilván az is oka, hogy a későbbi kiadásokban sokszor elmaradt a zsoltárokat követő imádság.

7 Vö. Leopold CORDIER, Der deutsche evangelische Liedpsalter ein vergessenes evangelisches Liedergut, Gießen, Alfred Töpelmann, 1929.; Erich TRUNZ, Die deutschen Übersetzungen des Hugenottenpsalters, Euphorion, 1928, Bd. 29, 578-617; Angelika REICH, Übersetzungsprinzipien in den deutschsprachigen liedhaften Gesamtpsaltern des 16. und 17. Jahrhunderts, Regensburg, 1977, UŐ. Psalmübertragungen und Umdichtung im Psalmlied des 16. und 17. Jahrhunderts, in Liturgie und Dichtung, Ein interdisziplinäres Kompendium II, Hrsg. BECKER H.- KACZINSKY R. EOS Verlag Erzabtei St. Ottilien, 1983,659-711.

8 Gazdag szakirodalmi és forrásáttekintést ad: Inka BACH-Helmut GALLE, Deutsche Psalmendichtung vom 16. bis zum 20. Jahrhundert, Untersuchungen zur Geschichte einer lyrischen Gattung, Berlin- New York, Walter de Gruyter, 1989.

324