Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben
likus egyházi hierarchia kiiktatása és elhomályosítása az átalakított Erzsébet-kul- tuszban Szenei - és általában a protestánsok - számára meghatározó fontosságú volt.)47 Ebben segítségére lehetett valóban Eoban Hessus neolatin költői szemlélete, aki műve második kiadásában - immáron csatlakozva a reformációhoz - hajtotta végre ezt a szemléletváltást.48 A hagiográfikus töltet elhomályosodásával párhuzamosan Erzsébet alkalmassá vált a szoros német-magyar, hesseni-ma- gyar történelmi-kulturális összetartozás tényének, vágyának hordozására, kifejezésére. Erzsébet ily módon archivált értelmezése kiüresítette annak konfesszi- onális tartalmait, de Móric mint történelmi leszármazott - ősanyjának nemzeti jellegét is valamilyen mértékben hordozó - új konfesszionális tartalmat adott a Verbesserungswerk végrehajtásával. így az eredetileg hagiografikus meghatározottságú és csak járulékosan nemzeti karakterű ősanya az új jelentésképződés folyamatában alapvetően nacionális - vagyis magyar-német (hesseni) - kulturális attribúciójúvá válik. A leszármazott Móric viszont egyesíti a megörökölt magyar-német (hesseni) nacionális-kulturális értékeket a Verbesserungswerk konfesszionális korrekciójával, többletével. Erzsébetnek ez az értelmezési modellje Szenei számára is hosszú ideig érvényes marad. Nagy Károly emblematikus kultúrateremtő szerepe Szenei szerint Móric fejedelemben is folytatódik és hat, aki a császárhoz méltó iskolaalapító és fenntartó-támogató buzgalmában is. Ezzel igen gazdag szemiózis képződik, hiszen Nagy Károly kultuszát összefonja a magyarsághoz is valamiképpen köthető Móriccal. Szenei az 1610-es Grammaticát az ifjabb Móricnak ajánlja, de voltaképpen az egész fejedelmi családnak szól a dedikáció. Itt is hódolattal emlékezik meg Erzsébetről: „Ez pedig az a nagylelkű András király, akitől a magyar Boldog Erzsébet született, anyai nemzetséged dísze és ékessége, aki Lajoshoz, Hessen és Thüringia őrgrófjához ment feleségül. Később ennek Zsófia lányát Henrik brabanti herceghez adták: ennek a Henriknek nyolcadízigleni leszármazottja Fülöp hesseni őrgróf, a Te vitéz dédapád, amint ezt Chytraeus a »Teológiai névjegyzékéiben kimutatta.”49 5A hesseni protestáns Szent Erzsébet recepció folyamatát és annak Szenei Molnár számára való vállalhatóságát bizonyosan zavarhatta a Justus Lipsius konverziója körül kialakult heves európai polémia. Ezt behatóan ismerte Szenei és maga is részese volt, különösen az 1616-os Idea Christianorum...című kötete kapcsolódott 47 Vö. SZ. JÓNÁS Ilona, Árpád-házi szent Erzsébet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986. Különösen a Szentté avatása és az Erzsébet kultusza című fejezetek: 146-191. 48 Elisabetha Ludovico a címe a heroidának, amely tulajdonképpen Thüringiai Lajosnak írott költői levél. Hessust Molnár nyilván ismerte valamilyen mértékben, hiszen marburgi tartózkodása és tanulmányai során is kellett műveivel találkoznia; elismerően emlegeti Andreas Spethe, de maga Móric fejedelem is nagyrabecsüléssel szól róla. 49 Szenei Molnár Albert válogatott művei, Bp., Magvető Kiadó, 1976, 251. Az itt emlitett Teológiai névjegyzék a már idézett 1578-as Onomasticon theologicum... lehet csak, amely fontos alakítója az Erinnerungspolitik folyamatának. 27.5
