Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben
heldin”-nek tekintő taglalása. Fabronius 1623. november 19-én Kasselben, Erzsébet napján mondta el prédikációját a szentéletű királylányról, amely voltaképpen a hesseni dinasztia hatalma jogosultságának reprezentatív bemutatása: Parentalia S. Elisabethae, Evangelische Gedechtnuß Predigt von der H. Elisabet, Königin aus Vngarn/ Landgräfin zu Thüringen vnd Hessen/ Was dieselbige vnd ihre Nachkommen/ die Landgrafen zu Hessen/ den Armen vor guts gethan/ vnd zu Erhaltung der- selbigen gestijftet haben Mar. 14. Kassel. Fabronius indirekt módon legitimálta a Brabanti-ház uralmát Erzsébet szentségével. Minden uralkodó tartománygróf a szent mintája szerint jár el, különösen Fülöp, négy kórház alapításával, amelyekhez hasonlítható egész Németországban nincsen. Isten védelmezi a kegyes életűeket, ahogyan a tartománygrófokat megoltalmazta, és ezért gondoskodott, hogy a dinasztina nem halt ki. A nyomtatott mű ajánlással kezdődik, ezt tíz soros latin nyelvű disztichon követi a hesseni tartománygrófok őseiről-leszármazot- tairól, ahol a sor élén a tündöklő ősanya áll (Elisabae sanctae prisco de sanguine sanguis/ Inclyta Cattiacae sceptra gubernat humi...). Az emlékező prédikáció textusa Márk 14. fejezete, annak a bethániai asszonyról szóló részlete. Ahogyan a bethániai asszony Jézussal tette, Szent Erzsébet később ugyanúgy hallotta meg és teljesítette be a szegényekről való gondoskodás jézusi parancsát. Nemcsak a régi történetek felidézésével emlékezünk meg méltóképpen róla, hanem nap mint nap emlékeztetnek rá a ma is működő kegyes alapítványok. Ez érvényes a szegényeket ma is segítő hesseni fejedelmek mindenkori kegyességében, amelyek mindenkinek például szolgálnak, mivel a jézusi példát követő Erzsébet nyomán haladnak. Ezért kell méltóképpen dicsérnünk Szent Erzsébetet és követőinek emlékezetét.31 A prédikáció distributiójában további három feladatot kell elvégezni: 1. tanítani és elmélkedni Erzsébet nevének jelentésén, 2. tanítani és értelmezni életmódját, 3. tanítani és gondolkodni utódain és követőin. A név szerteágazó bibliai etimológiáját fejti ki az első fejezet. A második fejezet (De Vita) szabályszerű életrajz, amely azonban hangsúlyozottan „Gegengeschichte”, vagyis a hagiog- ráfikus hagyomány narrációs modelljének részbeni elhallgatása, részben tudatos megváltoztatása. (Hivatkozik is - kritikai módon - Dietrich von Apolda klasszikus hagiográfiai kánont teremtő művére.) Erzsébetnek Thüringiai Lajoshoz fűződő kapcsolatát határozottan erős szerelemnek mondja (im welchem sie in grosser Liebe und Einigkeit gelebt haben.), Lajos útjának céljáról pedig nem kereszteshadjáratként beszél, hanem a keresztények szaracénok ellen viselt védekező háborújáról (die Christen wider die Saracener zu schützen). Erzsébet kifejezetten a szerelmi és családi boldogság képviselője, akinek a rajzában nyoma sincs bármely aszkézisnek vagy a csodatételeknek. Kegyessége egyértelműen és hangsúlyozottan bibliai eredetű, amelynek Fabronius legtöbbször pontosan meg31 FABRONIUS, 1624, B/v: „Dieser gültigkeit gegen die Armen haben ihre Nachkommen/ die Landgrauen zu Hessen sich je und allwege auch beflissen/ Allen zum guten Exempel/ daß jedermann dem- selbigen und der lehrre unsers Herrn Jesu Christi nachkommen und den Armen guth thun solle. Wollen derwegen zu gebührlichem Lob der Heiligen Elisabet und erinnerung unser gehorsamlichen folge/ von derselbigen und ihren Nachkommen Stifftung und Gutthaten lehren und hören/ was sie den Armen vor Wohlthat bewisen haben.” 268
