Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben
hogy Sturm konfesszionális, kulturális jellemzői a 17. század fordulóján erősödő irénizmusnak egyik forrását jelenthették az ismertebb - és Szenei kapcsán sűrűbben emlegetett - pfalzi változat mellett. 3. De exercitationibus quotidianis Szabó András tette fel a jogos kérdést Szenei Molnár Albert naplój ának kiadásához írott tanulmányában: „Miért éppen Straßburgban kezdte el Szenei Molnár Albert a naplóírást? Az első magától értetődő gondolat az, hogy itt találkozott először a maga teljességében az európai humanizmussal.... Már maga a műfaj elnevezése is sokatmondó: a görögben „écprj/uspígv-nek hívják, de inkább a többes számú alak, az „éiprj/uepídég” használatos; a latinban „diurnum”, „diurnale” vagy „diarium” a neve (az „fjpépa” illetve a „dies”, azaz „nap” szóból).... Megtermékenyítő szerepet játszott a naplóírás szempontjából a humanizmus.”20 Ezért is tárgyalja a témakört Szabó András külön fejezetben: A napló műfaja az európai késő humanizmusban. Azonban a napló humanista műfaji értelmezése tágabb, mint azt ma gondoljuk. Ez csak részben közvetlenül éndokumentum, emellett olyan kulturális önértelmezés „segédanyagát” is tartalmazza, amelyet pedig a 16. század a személyes felhasználású retorikai-poétikai műveltség részeként tartott számon. Ezért a napló mai napig legteljesebb edíciója sem tartalmazza ezt a speciális a- nyagot, ahogyan arról Szabó András kiadásában beszél: „Rögtön az elején le kell szögeznem, hogy jelenlegi formájában - úgy, ahogyan azt Dézsi Lajos 1898-ban kiadta, - csonkának kell tekintenünk. A kézirat tartalmazza ugyanis a szerző idézet- illetve loci communes gyűjteményét, amelyről a kiadó ezt írta: „melyet [ti. a kötetet] tulajdonosa egyúttal jegyzőkönyvül is használt, s idézéseket írt bele hírneves auctotokból, továbbá könyvezímeket, anekdotákat, stb.” Legutóbb Szent- péteri Márton hívta fel a figyelmet arra, hogy ezek a szövegek a Napló szerves részét képezik... Szenei Molnár Albert esetében jelenleg még meg kell maradnunk a csonka változat vizsgálatánál, ugyanis senki nem ismeri teljesen Molnár közhelygyűjteményét.”21 A napló pontosabb korabeli műfaji értelmezéséhez közelebb juthatunk, ha a Scholae Lavinganae idevágó fejezeteit megvizsgáljuk. A De exercitationibus quotidianis című terjedelmes fejezet szerint az iskolai képzés és nevelés az ismeretek és képességek napi gyakorlását kívánják heit des Protestantismus in den Auseinandersetzungen und die lutherische Konkordienformel, in Johannes Sturm (1507-1589)...., 384-385: .Als Calvins Institutio im Jahre 1543 in dritter Auflage in Straßburg gedruckt erschien, hatte Sturm sie mit einer Vorrede versehen. Und auch mit Calvins Nachfolger Theodor Beza und mit dem Juristen Francois Hotman, einem ehemaligen Professor der Straßburger Akademie, stand in freundschaftlichem Kontakt. Durch alle diese Verbindungen hatte er sich zu einem Kenner der politischen, gesellschaftlichen und religionspolitischen Fragestellungen der Zeit entwickelt und durchaus auch Gelegenheit erhalten, Einfluß auszuüben. Durch die neueren Entwicklungen in Straßburg jedoch schien dieses, auf seinen vielfältigen Beziehungen aufbauende Lebenswerk, nämlich der Einsatz für eine Verständigung der sich allmählich konsolidierenden Konfessionen, d. h. insbesondere zwischen einem Protestantismus wittenbergisch-lutherischer Prägung und einem schweizerisch-calvinischer Ausrichtung, endgültig zunichte zu werden.” 20 Szenei Molnár Albert naplója, Közzéteszi SZABÓ András, Budapest, Universitas Könyvkiadó, 2003, Historia Litteraria 13, 8,10,14. 21 Uo., 13. 225
