Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben
katolikus egyetem. Alapítója az az Otto Trusches von Waldburg kardinális, aki energikus képviselője és terjesztője volt az ellenreformációnak. A dillingeni Academia Hieronymitana volt a birodalomban az első jezsuita alapítású egyetem, amely 1563/64-ben kapta meg a működéséhez szükséges engedélyeket a pápától és a császártól. Ebben a helyzetben Wolfgang tartománygróf kulturális-oktatá- si-konfesszionális ellensúlynak tekintette a lauingeni Gymnasium illustret, amelyet tulajdonképpen Gymnasium academicumnak szántak jogtudománnyal, orvostudománnyal és teológiával megerősítve. Az intézmény kialakításához a legfőbb minta a strassburgi akadémia volt, annak meghatározó személyiségével, Johann Sturmmal. A lauingeni iskolaalapítás után röviddel: 1565-ben Sturm kiadta a Classicae Epistolae sive Scholae Argentinenses restitutae című munkáját, amely szorosan kapcsolódik a lauingeni programirathoz; benne értékesítette és felhasználta az ott szerzett tapasztalatokat. Ebben az értelemben mindkét irat felhívó és védekező funkciójú az erősödő ellenreformációs, jezsuita tendenciákkal szemben. Anton Schindling megállapítása szerint a lavingeni gymnasium illustre kettős funkciót töltött be. Részben saját körzetében és a szomszéd régióban (Bajorországban és Svábföldön) fejtett ki erőteljes egyház- és kultúraépítő hatást, részben a lavingeni teológusok erőteljes szellemi hatást gyakoroltak a távolabbi Ausztriára és a Habsburg-Magyarországra. Szemben a kálvinista Oberpfalz és Zweibrückennel, ahogyan szemben a regenerálódó bajorországi és svábföldi katolicizmussal helyezkedett el a lutheránus lavingeni gimnázium, mint a vallási védelmi harc bástyája.17 Ebben az írásban is helyet kap a Sturmra oly jellemző humanista küldetéstudat, a „humanistisches Sendungsbewustsein”.18 Sturm konfesszionalizmusa azonban igen bonyolult volt, mert valóban egyesítette a wittenbergi-lutheri és a svájci-helvét ág jellemzőit, e két pólus közötti közvetítésre vállalkozott. Jól kifejeződik ez abban is, hogy amikor Kálvin 1543-ban megjelentette Strassburgban harmadik kiadásban az Institutiót, Sturm írt hozzá előszót. (Ezzel a kiadással bizonyosan találkozhatott strassburgi tanulmányai alatt Szenei Molnár, amely ösztönző mintául szolgálhatott majd későbbi magyar fordításához.) Liturgiai-himnológiai szempontból is hasonló kettősség figyelhető meg: részint a hugenotta zsoltárhagyomány elfogadása, részint a wittenbergi liturgikus jellemzők követése.19 Ezek a tényezők arra figyelmeztetnek, 17 SCHINDLING, 2009, 284: „Gegenüber dem Calvinismus in der kurpfälzischen Oberpfalz und in Zweibrücken sowie gegenüber dem sich regenerierenden Katholizismus in Schwaben und Bayern stellte das lutherische Lauinger Gymnasium eine Bastion des konfessionellen Abwehrkampfes dar. Vor allem die Jesuitenuniversität im benachbarten Dillingen war der Gegenpol... Dem Landesgymnasium in Lauingen kam im Rahmen dieser Politik eine doppelte Funktion zu: Es diente dazu, das kirchliche Aufbauwerk im Land zu befestigen, und es konnte Einflusskanäle auf die Entwicklung in den kleineren evangelischen Herrschaften und Reichstädten der Nachbarschaft, vor allem im östlichen Schwaben, eröffnen. Theologen aus Lauingen wirkten als evangelische Geistliche in Schwaben und sogar in Österreich sowie im habsburgischen Ungarn.”, 18 Uo., 275: „Das geschichtliche Zeit- und Selbstverständnis Johann Sturms wie auch der Anspruch, den er für seine didaktische Konzeption erhob, werden hier deutlich. Er fühlte sich als Repräsentant eines Aufbruchs und geistigen Neubeginns vor der dunklen Folie der mittelalterlichen Jahrhunderte. Ein so hochgestecktes humanistisches Sendungsbewustsein wollte Sturm auch der Lauinger Schule mit auf den Weg geben.” 19 Irene DINGEL, Caritas Christiana und Bekenntnistreu Johannes Sturms Einsatz fiir die Ein224
