Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben

foglalkozik az oktatás, tudományos képzés elméletével, ezek részben a latin iskolára, részben az egyetemre (akadémiára) vonatkoznak. Ezek közé tartozik a Scholae Lavinganae című kiadványa, amely először 1565-ben jelent meg. (A szerző munkáját Wolfgang tartománygróf két fiának: Philipp Ludwignak és Johannák ajánlotta, utóbbit Szenei 1621-ben, a Dictionarium... harmadik kiadásában is emlegeti.)14

2. Scholae Lavinganae

Legújabban Anton Schindling vizsgálta Johannes Sturm, das Gymnasium in Lauingen und die Jesuiten in Dillingen című tanulmányában a lavingeni iskola alapítását, működésének jellemzőit.15 A lauingeni gimnasium illustre alapítása összefüggött a régió konfesszionális és politikai viszonyaival. Hornbach a pfalzi melléktartományhoz, Pfalz-Zweibrückenhez tartozott. Lauingen a Pfalz-Neuburg fejedelemség területén feküdt. Az iskola alapítására Wolfgang tartománygróf uralkodása alatt került sor (1559-1569), aki erre készülve tanácsadóként meghívta Sturmot. Wolfgang tartománygróf erőteljesen támogatta a francia hugenottákat.16 Az iskolaalapítást ösztönözte továbbá az a körülmény, hogy földrajzi közelségében működött az augsburgi, fejedelmi-püspöki alapítású dillingeni

14 Az 1604-es szótárkiadás hatalmas paratextus rendszerében is feltűnik Sturm, a latin-magyar rész előtt idézi Sturmnak a kiadójához - Theodosius Riheliushoz - írott levelét. Ez tulajdonképpen a reneszánsz hatalmas lexikográfiai irodalmát tekinti át és jelöli ki a súlypontjait. Ez bizonyíthatóan Szenei Molnár számára is egyik meghatározó forrásnak nevezhető, amely kijelölte az elméleti tájékozódási horizontját is.

15 SCHINDLING, 2009, 261-292. 1586-os, Ant. 4086. jelzetű kiadását Budapesten, az Egyetemi Könyvtárban tanulmányoztuk. Az editio princeps hálózati kiadásban hozzáférhető a wolfenhütteli Herzog August Bibliothek honlapján: http://diglib.hab.de/drucke/543-3-quod-2/start.htm 1585- hen Görlitzben, 1586-ban Thornban (Torunban) volt újabb kiadása. (Utóbbi a lengyelországi recepció bizonyítéka.) Az évfordulóra megjelent a lavingeni iskola szabályzatának szövege Ernst Eckel német fordításában és tanulmányával. Vö. Johann Sturm, (1507-1589) - Pädagoge der Reformation..., Die Schule zu Lauingen, 2009, 235-369. Scholae Lavinganae: Ad D. Philippum Ludouicum, & D. Io- annem, Comites Palatinos Rheni, Duces Boiariae, &c. Illustriß. Principis Vuolfgangi filios, Ioannes Stvrmivs, [100] Bl. Lavingae, Excudebat Emanuel Saltzer, Anno M.D.LXV. Vö. még: Maretta D. NIKOLAOU, Sprache als Welterschließung und Sprache als Norm, Überlegungen zu R.. Agricola u. J. Sturm, Neuried, Hieronymus, 1984. Sajnos, e gazdag nemzetközi évfordulós, jubileumi irodalom egyáltalán nem számol Sturm lehetséges magyarországi recepciójával. (Amint a Matthieu Ar- nold-kiadvány pedig bemutatja a lengyel, litván, cseh és és lettországi kapcsolatokat, úgy indokolt lett volna egy magyar tárgyú recepciótörténeti tanulmány.) Pedig Szenei életműve önmagában is gazdag kapcsolatrendszert bizonyít, de retorikatörténeti jelentősége is megjelent a hazai kutatásban, sőt egy művének viszonylag terjedelmes részlete magyarul is olvasható. (Retorikák a reformáció korából, a szövegeket és az illusztrációkat válogatta, sajtó alá rendezte, a kötetet szerkesztette, a bevezetőt, a záró tanulmányt és a jegyzeteket írta IMRE Mihály, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000. Csokonai Könyvtár. Források 5.151-185,427-433.) Könyvtörténeti ismereteink is vannak műveinek hazai elterjedtségéről. 1590-ben még három magyarországi szerző is búcsúztatta a mestert a Manes Sturmiani, sive epicedia scripta in obitum...Joann. Sturmii... című strassburgi antológiában: Baranyai Decsi János, és két erdélyi szász kortársa: Gallus Rohrmannus Teccensis Transyluanus és Georgius Deidricus Teckensis Transyluanus. 243.

16 Anton SCHINDLING, Humanistisch Reform und fürstliche Schulpolitik in Hornbach und Lauingen. Die Landesgymnasien des Pfalzgrafen Wolfgang von Zweibrücken und Neuburg, Neuburger Kollektaneenblatt 133 (1980), 141-186.

223