Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben

de ez a párhuzam előnyös a magyar pólusnak is, hiszen a komparativitás a hasonlóan előnyös jelenségeket, értékeket veszi számba és jeleníti meg a német kulturális közeg számára. Ez az eljárás Szenei latin nyelvű és Németországban megjelent művei esetében könnyedén működik és hat, de a már itthon kiadott magyar nyelvű munkák továbbra is alkalmazzák a Nagy Károly-párhuzam változatait, így a Discursus de summo bono ajánlása 1630-ban megismétli: „De soha nem olvassuk töb, jelesbb, főbb Scholaknak fundálását, mint Carolus Magnus Imperatorságában. Mert ennek indításából, kezdéséből eppitetet vagy uyitatot az Papiai és Paduai Olasz országban, Párisi és Tolosai Franciában; Prágái Czeh országban. Ezeknek utánna való időkben-is, mind az mi időnkig Nemet Országnak föfö helyein, mind nevekedet számok az Gymnasiumoknak és Academiáknak; mellyekböl sok tudós bölcs emberek származtanak, és számtalan hasznos könyvek bocsáttattak ki. Es mi Országunkban-is voltának kegyes Fejedelmek...” Magyar párhuzamként megjelenik Mátyás király, János Zsigmond, Báthori István majd Bethlen Gábor. (János Zsigmond hitbéli eltévelyedése miatt, Báthori pedig a lengyel királyi trónra távozás miatt nem tudta ezt a szerepet igazán betölteni.) Ebben a múlt-történelem konstrukcióban a magyar történelem és kultúra legfontosabb kontextusképző tényezője és mintaadója Németország, majd a protestáns Németország lesz. Meghatározó emblematikus személyiség ebben az összehasonlításban Nagy Károly és genealógiailag leszármazottja: Hesseni Móric.12 Források sokasága állhatott Szenei Molnár rendelkezésére a Nagy Ká- roly-minta megalkotásához, azonban meghatározó forrása bizonyosan a Scholae Lavinganae című munka volt. Abban is követi a mintaadó Sturm-művet Szenei, hogy saját munkáját ugyancsak nevezetes uralkodói saijnak, hesseni Móric fiának dedikálta. Az előszó pozíciója mindkét mű esetében azonos, a szerzők nagyon fontos egyházpolitikai, kulturális és művelődési, pedagógiai, nyelvi programjukat jelentik be széles nyilvánosság számára. Azonban más tanulságai is voltak ennek az értekezésnek Szenei Molnár számára. A strassburgi akadémia működésére vonatkozóan számos Sturm-művet is tanulmányozhatunk, hiszen több részletes, nyomtatott tervezetet, tanulmányi és képzési rendet adott ki, amelyek valahogyan csatlakoztak Sturm legtágabb tu­dományfilozófiai-tudományelméleti rendszeréhez még akkor is, ha ezek néme­lyike gyakorlatias ismereteket is rendszerezett és közölt.13 Sturm számos írása 12 A német szakirodalom sokszor és kimerítően tárgyalja a 16. századi folyamatot, amikor Nagy Ká­rolyt az anyanyelvi norma és általában az anyanyelvű kultúra meghatározó kezdeményezőjének tar­tották. Vő. Anja STUKENBROCK, Sprachnationalismus Sprachreftexion als Medium kollektiver Identitätsstiftung in Deutschland (1617-1945), Berlin-New York, Walter der Gruyter, 2005. Ezt mu­tatja be a Historisch-systematische Darstellung sprachideologischer Entwürfe című fejezet. „Neben den humanistischen Anknüpfungspunkten sind die Hinweise auf das Bemühen historischer Persön­lichkeiten um die deutsche Sprache von Bedeutung. Eine herausragende Rolle spielt dabei Karl der Große: Schon früh habe er, betont Justus Georg Schottelius, »den Teutschen einen Weg zeigen wollen / wie das Vaterlandes Geschichte von dem Untergange zubehüten« sei.” 70-71. 13 IOANNIS STVRMII AD WERTEROS FRAtres, Nobilitas literata. Liber Vnvs, Argentorati, 1556. Schola Argentinensis, Hoc est, Epistolarum Ioannis Sturmii Classicarum et Academicarum schéma- tismoi, Argentorati, Rihelius, 1571; Academicae Epistolae Vrbanae loan. Sturmii lib[er] 1 Lib. 1 Straßburg, Rihel,i569. 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom