Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

Kirchen toben, der mit dem Schwert, jener mit irthumb.”42 A16. század németországi neolatin költői műfajaiban is gazdagon képvi­selve van ez a szemlélet. Az 1570-es években született Elias Reusner Oratio contra furores Turcicos című közel 500 soros - hexameterekben írott - műve. Történet- filozófiai-apokaliptikus távlatba helyezi szerzője témáját, amelynek keretét Dániel 2,31-46, és a 7, 8 és 11. caputja adja. Bemutatja a kereszténységre törő török pusztításait: a retorika eszközeivel bőségesen élve taglalja azokat, eközben többször is felbukkan a leigázott, meggyötört Pannonia képe is. Műve a német fejedelmekhez intézett adhortatio, sürgeti azok összefogását a barbár ellenséggel szemben. Szemléletében jelen van a humanista érvelés - vagyis a fegyveres harc fontossága, azonban erős hangsúlyeltolódás is jellemzi. Bár a fegyveres harc és összefogás érdekében szól-buzdít, legalább ekkora jelentőséget kap a küzdelemre való lelki felkészülés fontosságának hangoztatása. Mindezeken buzdulva, Nemes had, kösd fel a kardod Villogtasd meg a virtusodat s vele férfi erődet: Védd meg az ősi szabadságunk meg az emberi létünk... Ó, csak az Isten erős, fenségest ő keze hozhat Létre, de ő, aki nagyjogarával a nagy birodalmat Mind megalázza: ha kell, villámát szólja a földre Rettenetes, pedig ő népének a védura, atyja... Rajta tehát, polgár, nosza polgár, bánd meg a bűnöd, Látván sok vétked fájlald igazán a te tetted: És ha a bűn mardossa a lelked, tépd meg a szíved És ne ruhád: a te sóhajaid meg rejtsd a szivedbe, így fordítsd megtisztult lelked az Isten elé majd...43 A mélyen átérzett bűnbánat mellett az őszinte fohászkodás, az imádság lehet a másik gyógyszer; csak így reménykedhetünk, de ezt elérve reménykedhetünk Is­ten kegyelmében és bűnbocsánatában, vele a kereszténység valóban Christianus lehet, s az Úr maga töri össze büntető eszközét. Hiába a török elbizakodott ön­42 VEIT műve 1542-ben jelent meg Nürnbergben, az idézet helye: b/r. A Bayerische Staatsbibliothek példányáról készült mikrofilmet használtam. 43 Selectissimarum orationum et consultationum de bello Turcico variorum et diversorum aucto­rum volumina quatuor, Edidit Nicolaus REUSNER, Lipsiae, 1596,1-IV. Idézetünk: II. 354: His ergo, o proceres, exciti, surgite alacres Surgite in antiquam virtutem animosque viriles: Asserite et nostram cum libertate salutem... Est Deus ille audax, qui magna ingentia motu, Facta patrare potest: valido qui robora sceptro Cuncta domat: fera qui iaculatur fulmina dextra Terribili: populi ille sui rectorque paterque... Ergo agite o cives, cives, agnoscite culpam: Et scelerum seriem motu meliore dolete: Conscia mordaci conscindite corde dolore, Non vestes: gemitusque pios sub corde prementes, Ad Iouvam vestrum vestras convertite mentes... 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom