Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában
Thessalon. am andern Capit. Das ist der Bapst mit seinem babstum, davon wir sonst genug geschrieben. Der ander mit dem schwerd leiblich und eufferlich auffs grewlichst, davon Daniel am siebenden Capit, gewaltiglich weissagt und Christus Matthei am vier und zwenzigsten Cap. von einem trübfal, des gleichen auff erden nicht gewest sein, das ist der Türcke.”30 1542-ben Luther a zwickaui táborban gyülekező, Buda visszafoglalására induló német csapatok számára intelmeket, imádságokat és énekeket tartalmazó iratot adott ki. Ebben jelent meg nyomtatásban először a pápa és a török ellen írott híres éneke, amelyben kéri az Urat, tartson meg bennünket, maradhassunk meg hitének igazsága mellette, szabadítson meg a pápa és a török öldöklésétől: Erhalt uns Herr bei deinem Wort Und steur des Papsts und Türcken Mord.31 Melanchthon 1529-ben, Bécs ostromának évében jelenteti meg Dániel könyvének kommentárját Danielis enarratio címmel, amelyben meghatározó súllyal van jelen a kettős Antikrisztus gondolata a török és a pápa megnevezésével. Justus Jonas ugyanebben az évben adta ki exegetikai művét Melanchthon biztatására, amelyben a wittenbergi antikrisztológia és apokaliptika tanításait sűríti Dániel könyvének hetedik fejezetét vizsgálva: Das siebend Capitel Danielis von des Türcken Götteslesterung schreklicher morderey.32 Buda elvesztésének évében - 1541-ben - különösen sokat foglalkoztatta a wittenbergieket az antikrisztológia és annak összefüggése a török magyarországi (vagy még tovább terjedő) előrenyomulásával. A kettős Antikrisztus alakjából ekkor határozottan a török képzetköre erősödik meg és kap nagyobb nyomatékot. Melanchthon határozottan és harcias elszántsággal a törökkel való fegyveres harc szükségességét és felelősségét hangoztatja, erre biztat, amelyben azonban mindig - a fegyveres erővel egyenlő mértékben - szerepet kell kapjon a lelki készülés és a bűnbánat. Azok fegyvereit kíséri szerencse és számíthatnak sikerre, akik igaz hittel és bűnbánattal folyamodnak Istenhez. Bárcsak Dávidhoz hasonló lenne a mieink heroizmusa! - írja Sebastian Hellerhez intézett levelében 1541. október 4-én: „Utinam enim nostri in vera religione firmi.... essent. Haec essent heroica Davidica!”33 Szorongatja őt is a török hódítása és mérlegeli annak esélyét, hogy ez kitelj edhet-e német földre is. Bizakodik azonban, és a Szentírás szerint reménykedik abban, hogy a töröknek nem lesz ereje ehhez, hiszen Istentől származó büntető küldetése lejáróban van. Bármily borzalmas is pusztítása, csak négy birodalomról szól a próféta, s ezt akkor nem értelmezhetjük az újabb ötödiknek: „Deinde et illud cogito, non restare quintam Monarchiam.”34 30 Uo., 162. 31 Idézi PAYR Sándor, Cordatus Konrád budai pap, Luther jóbarátja, Ösvény, 1928, 23-64. 32 Vő.: PRÉSSEL, Theodor, Justus Jonas, Elberfeld, 1862, 56-60,130-131. 33 Corpus Reformatorum, Opera Philippi Melanthonis, IV. Halis Saxonum, 1837., Edidit BRET- SCHNEIDER, C. G., Epistolarum Lib. VIII, 663. 34 Uo. A négy birodalomról szóló apokaliptikus gondolatmenet alapja közismerten Dániel könyvének hetedik és tizenegyedik fejezetére támaszkodik, a két álomlátásra. A kérdéskör legteljesebb - a ma183
