Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

Melanchthon 1541-ben írta a regensburgiakhoz szóló egyházkormányzati tanácsokat adó munkáját latinul, majd németül is megjelent: Acta conventus Ratisbonensis.35 Már sok évszázada kioltották a tiszta evangélium fényét és borították homályba az egyházat, helyette a hamis bálványimádás hódított. Ezt védelmezte és támogatta a pápa éppúgy, ahogyan a babiloni király saját képmását imádtatta. Kegyetlenkedtek Krisztus azon hű követőivel, akik a hazugságokat korholták.36 A tanult rombolók még gyilkos fegyverekkel, pusztító tűzzel és más módon is kínoztak.Ehhez a gonoszhoz járult a török bőszült dühöngése, amely Ázsiában, Görögországban, Illíriában és Thraciában az egyházat elpusztítja és olyan kegyetlen, mint eddig soha egyetlen birodalom sem volt. Mindeközben szerte köreinkben a legkülönfélébb eretnekségek tombolnak.37 És most nemrég, miután az Isten az Evangélium szikráját a mi egyházainknak visszaadta, minden harc fokozásaként mindinkább lángol az ördög eszeveszettsége. Vadabbul kegyet- lenkednek a pápások, a törökök egyre messzebbre terjeszkednek, elfoglalják a legvirágzóbb királyságot, Pannóniát. A kereszténységet (tkp. Christum filium Dei) innen a pápások, amonnan pedig a törökök szaggatják, tépik szét, és ahogy Jeremiás mondja, Sión kitárja kezeit, de nincs olyan, aki megvigasztalná: „Pontifices saevierunt atrocius, Turei longius progressi, florentissimum regnum Pannoniae occupant. Hanc dilacerant hinc Pontifices, ...illinc Turei, et, ut Ieremias ait, expandit Sion manus suas, nec est qui consoletur.”38

Azért azt megemlítem - mondja Melanchthon ,- hogy az egyház nyomorúságait magukban megfontoló igaz kegyesek buzdítsanak a Krisztus vezette kívánt segítségre, aki most kétségtelenül csodálatosan viaskodik a veszettül dühöngő ördögi hadakkal. De minket hív föl ugyanarra a hadjáratra, fegyverbe állít bennünket, azt akarja, hogy felkészültek legyünk, hogy ki-ki a saját helyén küzdjön, a kegyes tudósok őrizzék meg az evangéliumi tanok tisztaságát, jó kormányzókat akar, hogy azok segítsék az igaz üdvözítő tanok terjesztését, pusztítsák el a bálványokat és a rajongók lázálmait; azt akarja, hogy kegyes lelkű hősök védelmezzék az egyházat, államot, a törvényeket és tudományokat a török tombolásával szemben.39 Melanchthon itt is jól látható kettősségről beszél: hiszen

gyár reformációra és Károlyi Gáspárra alkalmazott - kifejtését lásd: KATHONA Géza, Károlyi Gáspár történelmi világképe - Tanulmány a magyar protestáns reformátori apokalyptika köréből, Debrecen, 1943, Theologiai Tanulmányok 75.

35 Szövegét kiadja: Corpus Reformatorum, Opera Philippi Melanthonis, IV. Halis Saxonum, 1837, Edidit BRETSCHNEIDER, C. G., Epistolarum Lib. VIII. 664-668.

36 Uo.: 665: „Multis seculis paene prorsus extincta Evangelii luce, magnae in Ecclesia tenebrae fuerunt, et grassatae sunt non leves eidu>Xöyavíai. Has defenderunt Pontifices, Episcopi, et eorum satellites, non aliter, quam Rex Babylonius suae statuae adorationem tuebatur. Saevitum est in membra Christi, in homines pios qui taxarunt errores.”

37 Uo. „Sicut inquit Daniel doctos ruituros esse interfectos gladio, flammis, et aliis modis excruciatos. Accessit ad hoc malum rabies Turcica, quae in Asia, Graecia, Illyrico, Thracia, et Ecclesias delevit, et exercet crudelitatem quantam nulla exercuit unquam monarchia. Interim, et seditiones domesticae haeresium passim tumultuatae sunt.”

38 Uo. „Ac recens postquam Deus aliquam evangelii scintillam nostris Ecclesiis reddidit, quasi omnium certaminum nunc sit epitasis, magis exarsit furor Diaboli.”

39 Uo. „Haec eo commemoro, ut pii, Ecclesiae aerumnas animo reputantes, accendantur ad petendum a duce Christo auxilium, qui nunc haud dubie mirabiliter cum diabolicis agminibus rabiosissime

184