Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában
kettős jellegét.25 Luther 1524-ben így nyilatkozik erről: „Az Antikrisztus megtestesülése egyaránt a pápa és a török, mivel az ember is testből és lélekből áll. Az Antikrisztus lelke a pápa, teste a török, aki testileg támadja az egyházat, amaz lelkileg. Ugyanis mindkettő egy úrtól van, az ördögtől, mert a pápa hazug, a török gyilkos...”261532-ben már némi különbséget tesz a kettő között: „Én általában úgy vélem, hogy a pápa az Antikrisztus, és ha valaki hozzászámítja a törököt, a pápa az Antikrisztus lelke, a török a teste. Mindketten segítik egymást megfojtani, ez testileg és karddal, az tanítással és lélekkel.”271529-es török elleni prédikációjában (Vom kriege widder die Türcken) is párba állítja őket. A törökkel Isten bünteti a világot, ellene a Christianus küzdhet csak eredménnyel; néki az a kötelessége, hogy kivegye Isten kezéből az ostort, így a török Isten erőt adó hatalma nélkül marad. A török az ördög szolgája, aki nemcsak karddal pusztítja az embereket, hanem a keresztény hitet is rombolja : „Denn der Türcke (wie gesagt) ist ein Diener der Teuffels, der nicht allein land und leute verderbet mit dem Schwerd (Welchs wir hernach hören werden) sondern auch den Christlichen glauben und unsern lieben herrn Jhesu Christ verwüstet.”28 Már itt előfordul a kettős Antikrisztus, amennyiben a pápa a végítélet előtt annak lelki, a török pedig testi megjelenítője: „Aber wie der Papst der Endechrist, so ist der Türrck der leibhafftige Teuffel. Widder alle beyde gehet unser und der Christenheit gebet: Sie sollen auch hin- untern zur helle und solt es gleich der Hingst tag thun, welcher (ich hoffe) nicht lange sein wird.”29 Luther másik 1529-es prédikációja az Eine heerpredigt widder den Türcken, amelyet ugyanebben az évben adott ki Wittenbergben. Az egész török kérdést a Szentírásból magyarázza: eszerint a török nem egy világi eredetű ellenség; az is kétségtelen, hogy a bibliai Gógtól erednek: „Nu ist kein zweifel, Gog sey der Türcke, der aus dem land Gog odern Tattern komén ist in Asian.” Az utolsó ítélet előtt álló világban két rettentő türannikus hatalom jelenik meg, amelyek a kereszténységet egyformán pusztítják. Lelki kifejezője ennek a római pápa az Evangélium meghamisításával, hazug tanaival; testi hordozója pedig a török: „So können wir sicherlich weissagen, das der iüngst tag müsse für der thür sein. Denn weil Daniel hie sagt. Denn die schrifft weissagt uns von zweyen grausamen Tyrannen, welche sollen für dem iüngsten tage die Christenheit verwüsten und zurstören. Einer geistlich mit listen odder falschem Gotts dienst und lere widder den rechten Christlichen glauben und Evangelion. Davon Daniel schreibt am eyl- fften Capit, das er sich sol erheben über alle Götter und über alle Gottes dienst. Welchen auch Sanct Paulus nennet den Endchrist ynn der ander Epistel zu den 25 Az egész kérdéskörről általában: SÓLYOM Jenő, Luther és Magyarország, Budapest, 1933, Richard EBERMANN, Die Türkenfurcht, ein Beitrag zur Geschichte der öffentlichen Meinung in Deutschland während der Reformazionszeit, Halle, 1904, Helmut LAMPARTER, Luthers Stellung zum Türkenkrieg, München, 1940 , IMRE Mihály,,Magyarország panasza” - A Querela Hungáriáé toposz a XVI-XVH. század irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995. Csokonai Könyvtár 5. 26 ŐZE, 1991, 83. 27 Uo. 28 LUTHERS Martin, Werke, Kritische Gesamtausgabe, Weimar, Band 30/1.120. 29 Uo., 126. 182
