Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

vizsgálata.21 Az Éden fáján kívül Máté evangéliuma (7,15-20) is megkülönbözteti a jó és rossz fát: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt vagy bogáncskóróról fügét? Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.” A 12. századi Németországban már ábrázolták az erények fáját (arbor bona), mellette feltűnik a bűnök fájának rajza és megfestett változata (arbor mala); mindkét esetben a fa levelei jelképezték e tulajdonságokat. Előbbin kap helyet a caritas (szeretet), humilitas (alázatosság), az utóbbin láthatjuk a superbia (gőgösség) és a cupiditas (kapzsiság) leveleit. Egyetlen magyar irodalomtörténeti tárgyú művet elevenítsünk föl mindehhez.

1551-ben adja ki Bécsben Sylvester János 212 disztichonból álló (424 sor) a Querela fidei- A hit panasza című verses művét, amelyben az allegorikus Fides mondja el szomorúságát, megaláztatásait. Majd a hit gyümölcsfához hasonlítja magát, gyökere az Istenbe vetett rendíthetetlen bizalom. Levelei az eretnekségek, melyeket a szél lesodorva szerteszét hord, gyümölcsei a jócselekedetek. Fölsorolja az eretnekségeket, az eretnekek közül Démászt, Hümenaioszt, Philétoszt, Porphürioszt.22 A középkortól gyakran ábrázolták a különböző tudományokat fa

21 Különösképpen haszonnal forgattuk a következő műveket: Lexikon der christlichen Ikonographie, Herausgegeben von Engelbert KIRSCHBAUM SJ in Zusammenarbeit mit Günter Bandmann, Wolfgang Braunfels, Johannes Kollwitz, Wilhelm Mrazek, Alfred A. Schmid, Hugo Schnell. Rom- Freiburg-Basel-Wien, Herder, Erster Band. Ebből a Baum, Bäume, Baum des Lebens, Baum der Erkentniss des Guten und Böse, Tugendbaum und Lasterbaum címszavak. Továbbá: Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte, Herausgegeben von Otto SCHMITT, Alfred Drucken-Müller Verlag, Stuttgart-Waldsee 1948. II. Band, ebből ugyancsak a Baum címszó különösen gazdag jelentésű témánk szempontjából is.

22 RMKIII, 394. A vonatkozó rész a 97—128 sorokban:

Pomifere sors aequa meae censetur et esse

Arboris, a propriis quae obruta pignoribus.

Pondere cuius humum praesa alta cacumina uerrunt,

Ac cedunt illi, debilitata nimis.

Ob fructus quae leditur, aequa nucesque ferenti Iuncta uiae, crebris ictibus atteritur

Mansisse incolumis si non foecunda fuissem Et partu felix, arbor ut ipsa, meo.

Commoda, quisque, malo nostro, sua, querere, nostros Et uirides ramos frangere gestit, iners.

Ast res haec illos conatu fallit in ipso

Omnibus et dignos reddit in orbe malis.

Reddit item miseros post cursum temporis acti,

Ignibus aeternis, ac phlegethontis aquis.

Ligno hinc fructifero similem dixere patres me

Dulce quibus dominam me coluisse fuit.

Est radix mea firma tibi perfectio, Christum

Quam exigit a cunctis qui sua iura colunt.

Propositumque tenax animi constantis, et aequi,

Rami, successus, quo fruor orbe, mei.

Haereses cumulus foliorum, deciduum quem

180