Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

(Flugblatt) alkotásaihoz hasonlóan. Természetesen azt is föltételezhetjük, hogy a metszetet szorosan a kötethez illeszkedő tematikájával csak ehhez a nyomtatványhoz készítette metszője, és illesztette abba a kiadó. Elképzelhető, hogy a kutatás majd véletlenül fölleli itthon, vagy külföldön e kiadás másik, metszettel díszített kötetét, de a metszetnek más nyomtatványban, vagy önállóan való föl- bukkanása sem kizárható.20 Az eddigiek alapján néhány kérdés megválaszolása szükséges:

1. ) A metszet készítője, munkájának művészettörténeti-eszmetörténeti értékelése.

2. ) A metszet kapcsolata a német-svájci reformáció gondolatmenetével.

3. ) A metszet kapcsolata Szegedi Kis műveivel,

4. ) összefüggése a magyar reformáció szemléletével.

1. A metszet és a metsző

Az első kérdés megválaszolása művészettörténész szakmai kompetenciáját kívánja. Az eddigiek során Galavics Gézától, az MTA Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársától kértem segítséget. Itt még további vizsgálat van folyamatban, de valamennyi azért már is sejthető. A Speculum...-ot kiadó Waldkirch a Perna-féle nyomdát vette át Baselben, ahol komoly fa- és rézmetszői hagyományok éltek. Perna műhelyében dolgozott az a Tobias Stimmer, aki Skaricza Máté közismert Szegedi-portréját metszette a Loci... kiadásába. Ugyancsak Stimmer metszeteivel jelent meg a 16. század utolsó harmadában olyannyira kedvelt Nicolaus Reusner szerkesztette Icones sive imagines Illustrium virorum című, sok kiadást megért díszes kötet, amelyben ugyancsak szerepelt Szegedi fametszetű képe. Reusner ezen kötetének több baseli kiadását ismerjük. A fentiek alapján nem kizárt a fametszőt Tobias Stimmerben vagy annak közvetlen baseli környezetében sejteni, ezt - itt most nem részletezendő aprólékos - stílusvizsgálatok is megerősítik. A metszet egyértelműen a reformáció konfesszionális szemléletét tükrözi, amelyben az Antikrisztus megkettőzött változata szerepel.

A fa művészettörténeti földolgozásainak végtelen gazdagságából nehéz lenne témánkhoz közvetlenül kapcsolódót találni, közvetett forrásait azonban könnyen föllelhetjük. A keresztény ikonográfiái gondolkodás egyik legtermékenyebb forrása éppen a fa szimbolikus értelmezése volt, amely a bibliai időktől végigvonul a jelenig. Üdvtörténeti szerepe és jelképes értelmezése közismert, elég ha a paradicsomi fától Krisztus keresztfájáig terjedő időszakaszra gondolunk (arbor vitae - lignum mortis; lignum mortis - arbor vitae). Az idevágó művészettörténeti szaklexikonok címszavaiból tanulságos lehet a fa, életfa, a jó és a rossz megismerésének fája, az üdvözülés jó fája, vagy a kárhozat gonosz fája

20 A következőkben vizsgálati szempontja lehet a korszakkutatásnak e metszet léte és kapcsolata a Speculum... -mal. A 16. század végi és a 17. századi műfajokban - prédikációskötetekben, vitairatokban - több helyütt hivatkoznak kimutathatóan Szegedi Kis ezen művére, idézik, érvrendszerét átveszik. Vizsgálni kellene azt is, fölbukkan-e valahol utalás e metszet ismeretére.

179