Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
a töröknek a pusztítása.52 Szemléletében némiképpen eltér az előszótól az utána álló Germania ad regem Ferdinandum című allegorikus heroida, amely Georgius Sabinus műve. Eszkatologikus látásmódja hasonló, forrása Dániel könyve, azonban Ferdinándot egy török elleni hadjárat leendő győztes hadvezéreként ünnepli és biztatja.53 Ugyancsak 1529-ben, október 17-én ír levelet Friedrich Myconius- nak. Ebben kétségbeesve Bécs ostromáról beszél, majd arra kéri barátját, hogy másoltassa le néki Johann Hilteniusnak azt a kéziratos Dániel-kommentárját, amelyről még Marburgban beszélgettek. Hilten Dániel-kommentárjának eszkatologikus szemlélete erősen foglalkoztatja Melanchthont, amit eszerint fel is használt sajátja elkészítéséhez; általában nagy tekintéllyel rendelkezett az egykori ferences szerzetes a reformátorok előtt.54 A Das siebend Capitel Danielis von des Türcken Gottes lesterung und schrecklicher mörderey mit unterricht Justi Jonae című munka Justus Jonas neve alatt 1530-ban jelent meg, bár Melanchthonnal közös műnek tekinthető és az apokaliptikus koncepció kidolgozásának következő részét tartalmazza. Tulajdonképpen az 1529-es gondolatok szerves folytatója, számunkra több szempontból jelentős mű. Vizsgálja Góg és Magóg népének, a szkítáknak, szaracénoknak és a törököknek, tatároknak egymáshoz való viszonyát. Arra a megállapításra jut, hogy ezek mind egymással rokonok, a Szentírás és Josephus Flavius szerint is háborút indítanak a végső időkben a szentek és Jézus Krisztus országa ellen, Krisztus azonban azokat el fogja törölni a jövőben. Ezékiel próféta alapján Szent Jeromos is azt tanítja, hogy a szkíták, akik valahol a Kaukázus és a Meotisz vidékén éltek, Jézus születése után ezer esztendővel háborút kezdenek a szent kereszténység ellen.55 A gondolatmenet abból a szempontból lehet fontos a korabeli magyar protestantizmus identitásalakítói számára, hogy ez vállalhatatlanná teszi a német (nyugat-európai) közvélemény számára a magyar-szkítiai származástudatot, hiszen az az apokaliptikus események 52 Vő. Amo SEIFERT, Der Rüczkzug der biblischen Prophetie von der neueren Geschichte Studien zur Geschichte der Reichstheologie des frühneuzeitlichen deutschen Protestantismus, 1990, Böhlau Verlag, Köln Wien, 7-11, 28-38. 53 Vol. I. 1834. 1051-1058. „Turea ferox autem caput est immane, quod audis/ Adversus summum bella movere Deum./ Hoc tibi frangendum caput est, hoc concute cornu;/ Succumbet manibus bellua victa tuis./ Ergo age, Rex, animo praesenti suscipe bellum,/ Hei mihi quas poenas impie Turea dabis!” 54 Uo. 1108-1109: „Valde te rogo, ut historiam Monachii illius, de quo loquebamur Marpurgi, qui Dánielem enarravit, credo nomen esse Hilten, totam et diligenter nobis praescribas.” Vö. Volker LEP- PIN, Antichrist und Jüngster Tag Das Profil apokalyptischer Flugschriftenpublizistik im deutschen Luthertum 1548-1618, Güttersloh, Güttersloher Verlaghaus, 1999. Quellen und Forschungen zur Reformationsgeschichte, Band 69, 145-149. 55 JONAS, Das siebend Capitel..., Wittenberg, 1530. iij/r „Und Josephus schreybt/ das Magog ein vater und stamme sey der Scithen/ die man yetzund die Tartaren nennet. Auch sihet man wol in der Apocalipst Johannis/ das Gog und Magog das letzte und mechtigst Königreich auff erden seyn sollen/ welches ein groß unzelich heer und zahl volcks haben wirdt/ und krieg füren wider die hey- ligen/ das ist/ wider die Christen/ welchen Magog Christus zu seiner zükunfft wirdt vertilgen. Und S. Hieronymus über den Propheten Ezechiel zeyget an/ das ein alt sagen und gemeine rede bey den alten Christen gewesen sey/ das die Scythe/ die da wonen an der see/ die man nennet Maeotin/ und am großßen gebirge Caucaso/ nach tausentjaren nach Christus gebürt kommen sollen/ und wider die heyligen krieg füren.” 144
