Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához

negatív szereplője.56 A magyarok elő is kerülnek az apokaliptikus elbeszélésben kétszer is, egy alkalommal határozottan negatív megítéléssel. Ulászló és a magyarok várnai példája a legnagyobb tanúbizonyság arra, hogy a büntető Isten hatalma alatt képmutatással és hazugul harcolni sikeresen nem lehet, márpedig ők ezt tették. Van egy török császár, az úgynevezett Amurathes, aki Várnánál a magyarok királyát megverte - aki előtt a legnagyobb szentségben volt egy szerzetes - és egész Ázsiában és Európában nagyon sok vért kiontottak. Ez mind az emberek öntelt, hiú, haszontalan szemfényvesztése, amiről Dániel beszél; mert cselekvésnek tartja az értelmet a magasságos, felséges és szent Isten szolgálatára, az nem lehetséges, hogy az ne az Evangélium helyes megértéséből és Isten kegyelméből legyen, nem lehet olyan képmutatással becsapni, ahogyan mostanában az új szerzetesek, az újrakeresztelők az embereket becsapják. A kortársak rokonszenvező hangján szól a fiatal magyar királyról. Mit ártott a kegyes életű Lajos, Magyarország királya a törököknek, akik őt megrohanták, és az életét elvették?57 1537-ben ajánló levelet írt Johann Ernest szászországi hercegnek, az an- titurcica irodalom közismert mesterének, Paulus Ioviusnak a nagy forráskiad­ványához. Ebben sürgeti, az uralkodók kötelességének tekinti a török társadalom, történelem és szokások, erkölcsök minél teljesebb megismerését. Csak ennek birtokában lehetnek a keresztények eredményesek a hódító pogánnyal szemben. Eszkatologikus szerepben értelmezi a hódítókat, a négy világbirodalom folya­matában érkeznek meg.581538-ban a Vitus Theodorusnak írott levelében Dániel könyvének 7. és 11. fejezete alapján segít barátjának értelmezni a történelmet, aki tele van kétségekkel és bizonytalanságokkal. A negyedik birodalom küzdelmei mindenképpen a végítélet közelségét bizonyítják, amelyről Pál apostol is az An- tikrisztus eljöveteleként beszél. Az álomban látott negyedik vadállat alatt biz­tosan a Római Birodalmat kell érteni, ennek külön fejleménye a török, amelyik mértéktelen hódító őijöngésével a kereszténység eltiprására törekszik. Külön gondot okoz a negyedik bestia szarvainak jelentése, valójában hányat is számol­hatunk meg azokból? A negyedik fenevad tíz szarva között hirtelen kinőtt egy kis szarv. Dániel szerint a török szarv a római birodalom országait jelképező tíz szarv közül hármat felfalt. A prófétai jóslat szerint azonban több nem adatik neki.59 56 Emlékezzünk rá, Bonfini is a szkítiai őshaza leírásával kezdi munkáját, a későbbiekben is vissza­térnek oda a magyarok részei, van pannoniai és szkítiai nemzetrész, szkíta írásjeleket használnak. Nemzeti önérzetük egyik forrása szkítiai származástudatuk. 57 JONAS, 1530, iiij/r „Es ist auch der Türkischen Keyser einer genant Amurates/ vor grosser heyligkeit ein münch bey jhnen worden/ der züvor den König zü Hungern bey Varna erschlagen/ und in gantzem Asia und Europa seer vil blüts vergossen hat. Diß sind eytel menschen äugen/ da Daniel von sagt/ dann solche werck heit die Vernunft für hohen/ köstlichen und heyligen Gottes dienst/ und ist nicht müglich/ daß die ihenigen/ so nicht einen recten verstand des Evangelij von der gnade Christi haben/ nicht solten durch solche gleyßnerei betrogen werden/ Wie yetzud die newen münch/ die widerteuffer/ die leut betriegen...Was hatte der fromme König Ludwig zü Hungern dem Türcken gethan/ das er ihn uberfiele/ umh sein leben bracht?” 58 Corp. Ref. Volumen III. 1836, 440-446. 59 Uo. 546-548: „Ita hic Daniel significat post Antiochi tempora, brevi venturum Christum, et in­choaturum suum regnum, resuscitatis mortuis Porro haec interpretatio in his duobus Capitibus 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom