Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/D. 2) Életszentség, pietista mentalitás
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi Kijelenthetjük, hogy az ortodox és puritán irányzat közé besorolt Komáromi Csipkés György, a puritánnak jelölt Martonfalvi és a coccejánusnak tartott Ember Pál teológiai szakszókincsét, exegetikai módszereit tekintve azonos forrásból merített: a kálvini örökség, az ortodoxnak nevezett teológiai szempontrendszer alkotja vallási világképük alapjait. A szemlélet azonos, az analógiák rendszere szervezi a szöveget, a megfelelő homiletikai hangsúlyváltásokkal. Martonfalvi elméleti munkát, a másik két ember lelkipásztori segédkönyvet írt: Komáromi Csipkés a lelkipásztorok, Ember Pál az árvagyülekezetek számára. Ebből következően a kinyomtatott szövegek jelzik a textus magyarázatának javasolt kifejtését, lehetséges magyarázatait, de csak sejtetik a szószéki prédikáció megvalósulását, applikációs formáit. A Zoványi-féle summás ítélet a coccejanizmus értelmezését annyira leszűkítette, hogy az ő (és kritika nélküli visszhangzói) olvasatában a magyar- országi századvégi puritanizmus elszürkülésének, a puritán szellemiség kiüresedésének záróakkordjaként értékelik ennek a fenti irodalomnak a térnyerését. Olyan jelentős alkotók jellemzik még a következő néhány évtizedet is, hogy abból téves konzekvenciát vonnánk le, ha nem vennénk figyelembe az exegetikai folytonosságot a reformációtól el egészen a 18. századig. Elég csak a neves debreceni orvosra, első Arndt-kommentátorunkra, Huszti Szabó Istvánra gondolni, vagy a 18. század közepének híres tanárnemzedékére, Hatvani Istvánra, Maróthi Györgyre és kortársaikra. A 18. század jeles prédikátorainak (pl. Hermányi Dienes vagy Nádudvari Péter) beszédei pedig azt jelzik, hogy az elmúlt korok teológiai, exegetikai vitái letisztultak, és megtalálták a helyüket koruk prédikációs beszédmódjában. IV/D. 2) Életszentség, pietista mentalitás Már az előző fejezetekből is leszűrhető az a tanulság, hogy Debreceni Ember Pál nem tartozott az önálló kegyességi utat nyitókhoz. Életének válságos szakaszai (a sárospataki iskola kálváriája, hol az ellenreformáció, hol a háborús helyzet miatti állandó vándorlás, stb.) kialakíthattak volna egy olyan kegyes attitűdöt, mely prédikátorunkat a klasszikus német pietista lelkűiét magyar megfelelőjeként jelenítette volna meg. Mivel beszédeiben a biblikus irány volt a meghatározó, éppen ezért a fenti fejezetcím értelmezése: a pietasra, kegyességre, és nem a pietizmusra vonatkozik. A pietast a kegyességtörténeti 227
