Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/D. 2) Életszentség, pietista mentalitás

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi

szakirodalom régóta a 17. század alapvető tudattartalmaként jellemezte,154 magunk itt kizárólag mint a lelki gyakorlatot elősegítő könyvek, az ún. építő irodalom szerzőjének mentalitását értelmezzük.155

A mindennapi élethez kapcsolódó eseményekről a gazdálkodási tevékenységektől az ünneplési szokásokig fejti ki a véleményét Ember Pál. Ostorozó, prófétikus hevülettel fedd és int. A hitélet buzgalmának visszaesése tükröződik az ehhez hasonló megnyilatkozásokban: „ez a’ mi tudatlan, és az ö baromi oktalanságában majd el-veszö (Hós. 4:6.) nemzetünk”, ,,a’ Chris- tusért fél óráig szenvedni, prédikátziót egy óráig, vagy valamivel tovább hallgatni igen sajnálunk! jut-é eszedbe, a’ sok pohározás és gazdag úri vendégeskedés után”. Ugyanakkor a másik véglet is helyet kap, mégpedig a lelkipásztori túlzás esete: „ma a’ ki az ö Hallgatóinak idegen nyelven prédikál, bolondságot tselekeszik” - ennek a retorikai szélsőségnek nálunk Medgyesi Praxis pietatisában, Martonfalvi homiletikájában is megvan a megfelelő párja.156

Megfigyelhető, hogy Ember Pálnak főként nem a polemizálás a meggyőzési eszköze, hanem a lelki ráhatás: „a bűnöst bűnérül, alkalmatosabb, s’ hathatósabb meg nem lehet győzni, mintha az maga lelke-esméretinek székire vonattatik, itt examináltatik, rostáltatik”.157 Állandó önvizsgálatra késztet: „A’ legközelebb fel-tétetett és megfejtetett kérdések alkalmatosságával, azokban meg-jegyeztetett punctumok szerint, meg-czirkálhatod keresztyén] ember magadat”; „Visgálódjunk magunk körül; hogy ‘s miként szoktak a’ mi embereink innepleni; leg-nagyobb része részegeskedésben, tobzódásban, buja fajtalan tánczolás ‘s musikálás között; sok ember viszont szitokban, átokban, (...) a’ kik két kézzel húzzák nyomorúlt országunkra ‘s nemzetünkre az Isten haragját”.158 A puritán életvitel szigorúságát jelzik a kor fejedelmi rendeletéi, országgyűlési, zsinati végzései.159

A bűnöket feddő, és kegyes életideált hirdető prédikáció a kötet végéhez illesztett Martonfalvi-féle 1663-as Keresztyéni inneplés, amely a Perkins, illetve Amesius teológiáját felhasználó magyar művek sorába tartozik.160 Az élet szentségének felmutatása, önmagunk megjobbítása nemcsak egyéni,

!54 HUBERSTEINER 1967; MOLITOR 1976; BREUER 1984, 6.; WALLMANN 1998, 9., 15.

*55 Az 1600 körüli létrejött protestáns építőirodalom kialakulásának hátterét elemzi: KRUMMACHER 1986; DÜLMEN 1994, 119-120.

156 EMBER 1700, 243., 395., 459.; BARTÓK 1992, 572.; Vö. MARTONFALVI 1662.

*57 EMBER 1702-9, 339.

'58 EMBER 1700, 49., 315.

!59 R. VÁRKONYI1988, 925.; NAGY G. 1985,17., 23.

160 KOLTAY 1989,122.; BODONHELYI 1942, 52.

228