Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 3) A prédikáció mint műfaji korlát
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben megszokott jegyeit viseli magán.226 A prédikációkban alkalmazta az elméleti fogalmakat, szigorúan feltüntetve azokat a marginálián, de a gyakorlatban azok lelki célzatát igyekezett megjeleníteni. A művek megcélzott praxisa, a kegyes attitűdre igazítás miatt az intések száma és terjedelme uralta a beszédeket; így az elméleti határok kevésbé tudták megkötni a lelkipásztor kezét. Ezért a beszédek alkalmazásai ráterpeszkedtek a concio vázára, és a prédikációkat olvasmányokká igazították. Köleséri az elmélkedéseknek és az elméleti munkáknak nevezett műveket kvázi prédikációkként értelmezte; a kötetek címeként megjelölt műfaji megnevezés a prédikáció és az elmélkedés, de ezek valójában közelebb állnak az exegézishez, az értekezéshez, a fordítás-parafrázishoz.227 Az egyik címlapon található megjegyzés szemlélteti ezt: „Fél-keresztyén, avagy igaz vallás színes vallójának Próbaköve. Részint Anglus Authorokból, részint maga Elmélkedéséből. 10 prédikáció.” Az első mondatrészig olvasva, lehetne polemikus irat,228 a második szakasz fordításra vagy akár két külön részből álló munkára utalhat, a harmadik kólón pedig az egyházi beszédnek a korban elfoglalt szerepe szerint helyezi el a munkát: prédikáció, annak ellenére, hogy feltehetőleg nem is prédikált róla, vagy nem így (legalábbis ezt egyetlen egyszer sem tartotta fontosnak jelölni). Hasonlóan tett Csúzi Cseh Jakab is az Edom ostora című kötetében: a címből hasonlóan nem derül ki, hogy ott valójában két külön munkáról van szó, egy prédikációról és egy elmélkedésről, külön címlappal, de folyamatos számozással. A cím ti. egy bibliai szövegkorpusz, az Abdiás könyve magyarázatát ígéri, miközben a külső keretet a prédikációk homiletikai szerkezete adja; a második rész Elmélkedések néven „közösségi és magános alkalmakra” íródott kegyes írásokat tartalmaz prédikáció formában. Perkins nyomán halad ez a része a kötetnek: a szabad textusválasztás elvének megfelelően közöl hat ünnepi (dominicalis) prédikációt, és tematikusán egybeszerkesztett, 226 Talán nem véletlen, hogy az eszmetörténeti szempontból inkább ortodoxnak nyilvánított Szatmárnémeti Mihály (1638-1689) possessori bejegyzése található meg Enyedi Fazekas könyvének kolozsvári példányában. „Ex libris Mich. Sz. Némethi, A 1671. Gönczini” (= ARRC, jelzete: BMV R. 80, Ai.). A szerző eszmetörténeti helyéről ld. CSORBA D. 1998. 227 A szerző KÖLESÉRI 1673,1677a és 1682a munkáit prédikációnak nevezte, a KÖLESÉRI i677b-t elmélkedésnek, a KÖLESÉRI i666a-t definíció helyett igazság megállatása, hasznok megmutogatása szerint fontos könyvnek. Az angol eredetű szakmunkák használatát, a fordítást és annak sajátkezű bővítését is jelölte (KÖLESÉRI 1666a; UŐ., 1677a). 228 KÖLESÉRI 1677a; Szatmárnémeti Mihálynak az Igaz vallás próbaköve és a Nyert peri című elveszett munkái polemikus művek. 133
