Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 3) A prédikáció mint műfaji korlát
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben rövid, a hit gradusait ékes renddel feltüntető, hét üdvösségre vezérlő (via salutis) beszédet.229 Ezek az apró jelzések segítségünkre lehetnek a műfaj meghatározásakor. A finoman jelzett műfaji eltolódás egyrészt annak köszönhető, hogy a fenti „elmélkedés”-nek nevezett részek talán szószékről nem hangzottak el (másutt utalás van rá, itt sem Köleséri, sem Csúzi nem tartotta fontosnak megjegyezni). A prédikációra van a két prédikátornak egy közös fogalma: „alkalmatos időben mondott beszéd” (Péld 25,11).230 A Kedves Olvasóhoz szóló résznek a befogadói nézőpontot érvényesítő kijelentéséét idézzük Csúzi idomából: az Egyházi Tanítók bölcsen magyarázhatják (a megadott homil- etikai rendben), a Secularis renden lévők olvashatják. Azaz a forma egyrészt mint „prédikációs mankó” adott, így felhasználhatók az egyes szövegek beszédkészítésre (a számtalan ajánlott textus ebben segít), másrészt az „olvasd el!” típusú felszólítások miatt is a magánkegyességre, sőt a prédikáció forma alapján a háznépi kegyességre, a lelkész nélküli gyülekezetek számára is felolvasható. Ezek a sajátosságok az angol kultúrkörben ismeretes conduct book-irodalmat juttatják az eszünkbe, az életvezetési tanácsokat, imákat, énekeket is tartalmazó, zsebben hordható, kisméretű kegyességi könyveket, mely műfaj a 17. század végén magyar földön is bőséges termést hozott. Ha homiletikailag vesszük górcső alá a debreceni prédikátor műveit, figyelemre méltó sajátságait állapíthatjuk meg. A puritán elméleti szakiroda- lom által leírt kategóriák alapján szerkesztette műveit Köleséri Sámuel. Med- gyesi retorikájának hatása nyomon követhető a terminus technicusok használatában és a szerkesztési eljárásokban is. A beszéd részeit olyan pontosan megtartotta Köleséri, hogy a kezdő és bérekesztő ige is mindig megtalálható, citátum, elkezdés vagy előfohász néven. A prédikációk Értelmet néző részei a logikai felosztások és a kérdés-felelet módszer alapján szerveződnek: a Magyarázat szóbeli és dologbeli lehet, a Tudomány fundamentumos Állatás, Erősségek (parancsolat és példa) és Ellenvetések részekből áll, az Okok és Ellenvetéseik négy részből emberek közti és Isten iránti generális és speciális feltételekről szól. A korabeli retorikák hangsúlyozzák, hogy egyes részek „alkalmatosság szerént” bővülhetnek, terjedelemben túlnyúlhatnak az elvi * 2 229 Az Elmélkedések (CSÚZI 1682, 212-307.) alcímei: Bűnnek Szegyene (Ezsdrás alapján), Szinmutató Halgatoknak tüköré (Ezékiel), Christus tudományában való Alhatatosság (János), Gonosz gondolatoknak haszontalansága (Jeremiás), Félben szakadhatatlan kötelesség (Zsolt 119), Lelki pállyafutás (lKor 9), Kincses Kereskedés (íTim 6). 23° KÖLESÉRI 1673; CSÚZI 1694. 134
