Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 4) A vágyott szerep

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

vers második szakaszában a nép-szép-kép-ép...tép Rimay-féle rímegyüttese teljes képlettel jelent meg.129

„Oh mely jó ez, s mely szép,

Igaz keresztyén nép!

Ha keserűség tép,

Országod leszen épp,

Megszűnik a’ vas cserép, s-Tőrben akasztó lép.

Christusod hozzád lép,

Ama mennyei kép.”

A mű tematikája, hangneme és rímtechnikája alapján is beilleszthető a Medgyesi-Czeglédi-Köleséri sorba, és ráillik Köleséri Sámuelre, különösen is, mivel a nevelt fiú egyéb Czeglédi munkát is ellátott verses köszöntőjével.130 Köleséri verse a rímtoposz teljes variációs sorát megszólaltatta a nép-tép oppozícióban, de értékrendszere nem a nemzeti konnotációt erősítette fel, hanem a befogadót az igaz keresztyénség, a ‘szoros kegyesség’ felé igazította.131 Műve nemcsak ritmikailag, hanem tematikai referenciáit tekintve inkább rokonítható a megtérés útját előtérbe helyező Nyéki Vörös Mátyás vagy Thordai János biblikus megszólalásaival, mintsem a látszólag hozzá felekezetileg és életsorsban is jobban kötődő kuruc költészettel.132

129 A rejtjel RMKT szerinti feloldása a következő: Samuel Köleséri de Varad Szend- rőiensis Pastor R? F?. Ez a technika jellemző Czeglédi ezidőtájt született köteteire (ld. CZEGLÉDI 1659 bevezetőjét; RMKT XVII/u, 11., 737.; IMRE 1995. 256.).

13° Üdvözlő versei: Czeglédi István (RMK I. 941, 942, 1x87), Martonfalvi Tóth György (RMK I. 1231, 1256), Csúzi Cseh Jakab (RMK I. 1242, 1274) műveihez. Kiad. RMKT XVII/11., 1-7. sz.

13* 1 A szószerkezet előfordulására ld. CZEGLÉDI 1669, 7.; KÖLESÉRI 1682a, Aiv.; TOLNAI SZM. 1673, 6.; HODOSI 1697, B8v. - Tolnai Szabó Mihály kivételével mind ténylegesen is egy családhoz tartoztak, és hasonló kegyességi irányt követtek.

132 Imre Mihály kiváló tanulmányában végigkísérte Rimay poétikai kódjának variabilitását 17-18. századi nyomtatott és kéziratos forrásokon. Bár a református prédikációirodalomban fellelt adat az 1670-es évek közköltészetében, illetve a Rákóczi-nóta változataiban is megtalálja a párját (IMRE 1984, 404., 408-409., 411-412.), azonban a teljes rímsor kevésbé ölt nemzeti-vallásos színezetet, inkább általános keresztyén értékeket kínál. Ez a jelenség pedig Köleséri személyiségéhez is jobban illett.

109