Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 4) A vágyott szerep
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben A Czeglédiről ebben az időben keletkezett névtelen verses história szerzője mögött is - a stílus és képanyag alapján - Köleséri Sámuelt lehet sejteni.133 Mint azt Győri L. János a Köleséri-féle mártírkép kapcsán hangsúlyozta, a prédikátor imáiban ugyan megjelent a vitézség és a kegyes élet összekapcsolása, de mentalitásának nem a harcos, polemikus attitűd volt a jellemzője: apologézise megmaradt mindvégig az exegézis szintjén, a biblikus vigasztalás erejére téve a hangsúlyt.134 Az üldözöttség ugyanis - bár bibliai alapozottsággal Ábel vérétől fogva veszi kezdetét - ebben az esetben nem alakította ki a megfeleltethető világkorszakok rendszerét.135 Megkülönbözteti a bibliai, illetve az egyházi és világi históriai exemplumokat, alapkönyve a Biblia, a me- lanchthoni világtörténelmi előadások példáival bővítve a klasszikus loci communesekből (Cárion világkrónikája, Manlius, Hondorff, munkái, Alsted Enciklopédiája), és klasszikus mártírkatalógusokból (Fox második kiadása, Sámuel Clark).136 Köleséri mártír-fogalmára jellemző, hogy több, egymást erősítő, morális célzatú példa motívumhalmazként jelenik meg nála, többnyire ebből következően szentenciózus formában.137 Tudósítás vagy románcos történet, esetleg fiktív főszereplővel vagy szituációval, nem található Köleséri citátumai közt. Példái jórészt a 16. századi angol történelem idejéből valók (Véres Mária, Petrus Martyr a kedvelt alakjai), narrációs technikáját pedig E/3. sze- mélyű történetmondói vagy az idézett E/i. személyű én-elbeszélői nézőpont jellemzi.138 Az események a mártírnak az üldöztetés vagy a kivégzési tortúra idején tett rövid, találó megjegyzéseit tárják az olvasó elé. A körülmények részletezése sematikus: Köleséri törekedett a rövid, érzékletes, olykor szinte dramatikus bemutatására és a valós tényközlésre, ezért többször megjelölte exemplumának származási helyét is, ami egyéb olvasmányainál nem megszokott (még a művei alapjául szolgáló angol eredetű munkáknak is jó esetben ‘33 RMK I. 1776; RMKT XVII/10., 112. sz.; GYŐRI 2000b, 58. »34 GYŐRI 2000b, 67. *35 Ellenben máshol, pl. SZATMÁRNÉMETI 1675 elöljáró beszéde „Seculumok szerént” szól az egyháztörténetről, Martonfalvi világtörténelme viszont Severus Sul- pitius alapján 11 világkorszakról tudott (MARTONFALVI 1681,198-199.). 136 Az alábbi exemplum indoka: a keresztyének üldözőit eléri bűnük büntetése. Bibliából: „Herodes meg öleté Jácabot a’ János attyafiát Csel. 12. 2., ötet-is meg csapdosá az Isten Angyala és a’ férgektűl meg emésztetvén, meg hala.”; Egyházi Históriákból: „Egy Farnesius nevű üldöző, azzal fenyegetőzik vala, hogy a’ keresztények vérében nyereg szárnyáig úsztatná meg lovát. A’ ki a mások vérét szomjuhozta, orrán s’ száján olly bőséggel jött, hogy a’ maga vére által meg fuladott.” (KÖLESÉRI 1673, 106.). ‘37 DÖMÖTÖR 1985,16. »38 BARTLETT 1995, 775-776. 110
