Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 2) Közösségi szerepek

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

Medgyesi Pál, Lorántffy Zsuzsanna udvari lelkészeként, Tolnai Dáli János mint „néhai apjának legjobb barátja”, illetve Czeglédi István.57

A presbiteriánus beállítódású személyiségeknek tett ajánlásai a váradi puritánus-kör elismertségéről tesznek tanúbizonyságot. A disputációk időpontja ugyanakkor egybeesett a hazai puritanizmus második nagy kríziskorszakával: a nyílt színvallás a debreceni (1655. május 30.) és a gálszécsi közzsinat (1656. szeptember 13.) közti időszakban, amikor a már elvileg engedélyezett újítások megvalósítását többen újra gátolni igyekeztek.58 Kint léte idején Görgei P. Pál utrechti disputációjához üdvözlő verset készített, ezért feltételezi Herepei az utrechti tanulmányokat is, ami, ismerve a peregriná- ciós tanulmányutak jellegzetességeit, nem cáfolható, de meg sem erősíthető.59

Az iljú lelkész egyik kései művében említette két lelkipásztor társát (Érsekújvári Kara Orbán, Liszkai András), akikkel együtt utazott s tanult külföldön. Ha a Köleséri-mondatnak a szintaktikai értelmét érvényesítjük, többet tudunk a társakról: „mind kettőnek (...) Belgiomi és Angliai bujdosá- somnac” társai, „az idegen idegen országokban 1654-ben edgyütt menvén-fel kegyelmeteknec edgyikével, másikával pedig Angliában edgyütt lakván”.60 Azaz: Érsekújvári Kara Orbánról tudjuk, hogy 1654 augusztusától van Németalföldön, épp, mint Köleséri, csak amaz végigjárta a legtöbb egyetemet, amíg emez Leidenben háromszor disputáit: valószínűleg együtt indultak útnak magyar földről.61 Liszkai András pedig ebből következőleg az angliai útitárs lehetett, jóllehet adattárakban nincs nyoma.62 Hazatérésüket követően,

57 RMKIII. 1936. - Ajánlás: Herczegszőllősi Joó János, Komáromi Szvertán István, Tofeus Mihály lelkipásztorok és a váradi tanár, Tarpai Szilágyi András.; RMK III. 1937. - Ajánlás: a váradi iskola gondnokának, az erdélyi fejedelem kincstárnokának, Keresztúri Pálnak, a fejedelem udvari lelkipásztorának, Váradi Szikra Istvánnak, egykori tanárának és Czeglédi Istvánnak.; RMK III. 1938. - Az említetteken túl csak egy javítás, egy helyen hiba esett az írásban: Tolnai Dáli János helyett Tolnai István szerepel sárospataki iskolaigazgatóként, ő viszont már 1642-ben halott.

58 Ekkor keletkezett a váradi esperesség puritánjai elleni névtelen pasquillus, mely szöveg Köleséri Sámuel tanárai és az egyházmegye reform-pap képviselői közül többeket megidézett. Ld. SZABÓ K. 1870, 590-598.; ZOVÁNYI 2004,1/238.

59 RMK III. 1944; HEREPEI III, 426. - Az angliai és utrechti tanulmány-megszakításokról Id. KATHONA 1976, 97.

60 KÖLESÉRI 1682b, Aiv-A2v; idézi: FAZAKAS GT. 2005, 68.

61 SZABÓ-TONK 1992; ZOVÁNYI 1977, 182.

62 GÖMÖRI 1989a; UŐ., 1989b; UŐ., 2005. - De ő nem azonos Liszkai Pap Andrással, bodrogkeresztúri lelkésszel, aki 1665 táján a gömöri egyházmegyében, Mező- csáton szolgált (DIENES 2003b, 45.; ZOVÁNYI 1977, 374.); és azzal a Liszkai Andrással sem, aki 1700-ban Angliában járt (TRÓCSÁNYI B. 1944,132.).

90