Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 2) Közösségi szerepek

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

1682 körül mind a debreceni egyházmegyében vannak parókusként, az előbbi hajdúszoboszlói, az utóbbi berettyóújfalui lelkész, Köleséri halálát követően 1683 szeptemberétől Érsekújvári Kara Orbán lett az utóda a debreceni egyházmegye esperesi tisztében.

Köleséri angliai peregrinációjáról saját adatközléseiből és „naplóiból” igen szűkre szabottan értesülünk. Azonban már Szinnyei angol nyelvű prédikálásáról, Trócsányi Berta pedig ezen túl oxfordi és cambridge-i útjáról írt.63 Angliában külföldiként angol nyelven prédikálni akkoriban nem számított ritkaságnak: a németalföldi peregrinusok gyakran ajánlkoztak házigazdáiknak, hogy fogadó országuk nyelvén hirdessék az igét.64 Két műve előszavában utalt Köleséri angol szerzők műveire, melyeket nagy haszonnal forgatott, és saját műveit fordításnak vagy elmélkedésnek nevezte, melyet kiegészítésekkel látott el: „a magam keze szennyét is rajta hagytam” 65 A fenti utalásokra azonban nem találtunk adatot, és azt sem tudjuk, mennyi időt töltött a szigetországban Köleséri, és milyen szintű nyelvtudással rendelkezett. Egy bizonyos: Gömöri György megtalálta a De Christi potestate című leideni disputációjának a cambridge-i Trinity College-ra hagyott dedikált példányát, héber, görög, s arab gnómákkal.66 Ez pedig azt bizonyítja, hogy angol házigazdáinak illő módon köszönte meg vendéglátásukat.

Köleséri Londonból Németalföldre barátjának, jövendő váradi tanár, majd lelkész kollégájának, Püspöki Jánosnak küldött egy híres, Cromwellt és Anglia szabadságát dicsőítő Milton-művet, a Defensio regis-1, melynek

63 SZINNYEI VII, 24.; TRÓCSÁNYI B. 1944, 131.; HEREPEIII, 107.; TtREL II. 28. d) I/453.; GÖMÖRI 1989a, 80-81.; UŐ, 1989b, 90-91.; UŐ., 2005, 52.

64 TtREL II. 28. d) I/453. - A puritán kegyesség Wilhelm Teelinck óta felfedezett hazája iránti érdeklődés állt ennek a hátterében (KAUFMAN 1999, 340.).

65 Az idézett angliai szerzők: Fox mártírtörténetei, Samuel Clark angol egyháztörténete, Nickolaus Biefeld és az ir származású puritán kegyességi író, Jacobus Usserus (Ussher) kegyességi írásai (KÖLESÉRI 1666a, Ajánló Levél, 2., 5.; UŐ, 1673,106., 131.). Cambridge Cromwell-párti lelkészei: Matthaeus Medus (Meade), Antonius Burgessius (Burgh), Thomas Hookerus (KÖLESÉRI 1677a, (a)3v.). A fentiek mind ismertek a magyar szakirodalomban is, jelentős 16-18. századi recepcióval rendelkeznek (Id. BODONHELYI1942, 58-89.; BERG P. 1946, 176.). Az utolsó szerző, Thomas Hooker nem azonos az Erzsébet-kori anglikán püspökkel, Robert Hookerrel (ATKINSON 1997; PERROTT 1998): itt az amerikai irodalom egyik alakjáról van szó (VADON 1991,115.). A nemzetközi mártírhagyomány Köleséri által használt exemplumainak vegyes forrásához ld. GYŐRI 2001, 333-334.

66 GÖMÖRI 1989a, 80-81.

91