Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 1) A város világi vezető rétege

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja családok / papi dinasztiák: pl. az egygyökerű Tofeus, Nagyari, Várallyai, Sző- di papi nemzetség Debrecenben professzorokkal „lépett szövetségre”, úgy­mint: Maróthi, Varjas, Budai családokból házasodtak. A nagycsaládok vi­gyáztak arra, hogy jól házasodjanak. Külön érdekes egy jelenséget a történeti korszakból kiemelve rámutat­ni a városi elit mecenatúrájára.95 A példa Köleséri Sámuel hattyúdalként megjelent utolsó kolligátum kötete elé írt előszava, mely egyéni sors és nem­zeti-közösségi kérdések összekapcsolódását is megjeleníti. A városért fele­lősséget vállalók, az értelmiség szép rendbe szedett katalógusát tartjuk ke­zünkben a Josué szent maga el-tökéllése című Köleséri-mű ajánlásában.96 Ez ugyanis nemcsak a debreceni gyülekezetnek és a költségeket álló Szabó Pál uramnak szólt, hanem ahogy a szerző megfogalmazta: „minden Rendbé­lieknek dedicálom (...), mert azt óhajtanám, hogy Debreczen Várossában minden házi Gazdák, Gazdaaszszonyok és Cselédek ezt az Isteni Tiszteletnek szép modgyát felvennék”.97 Külön a „Nemes és Tiszteletes Tanácsnac”,9® és „ismét a Becsülletes Debreczeni Kereskedő Rendnek”,99 „Debreczen Város­sában lévő Becsülletes Cheheknek (sic!), azokban l^vő Che-Mestereknek 95 A magyarországi városkutatás hiányzó eleme ez: a városi funkcionáriusok befo­lyása a városvezetésre, illetve a „különböző foglalkozású, különböző státusú, presztízsű, különböző etnikai és vallási csoportok helyzetének, kölcsönös kapcso­latainak, s főleg mobilitásának” a bemutatása (BÁCSKAI 1997, 12.). Itt most az előbbinek a szerepére hívjuk fel a figyelmet (hasonló célkitűzésű: ZOLTAI1930), és csupán kontúrjaiban érzékeltetjük a fontosságát, lévén, hogy más irányultságú a témánk. 96 KÖLESÉRI 1682a, iv-3r. 97 UO., 4r. 98 Főbírák: Pataki Pál (1681. év főbírája), Balyik András (1682), Komáromi István (1683). Illetve: [Káliói] Fényes István (jegyző), Báthori Ö. István (egyházfi). Seniorok: Gyárfás János (elírás, helyesen: Gy. István), Dobozi Benedek, Kápolná- si János, Bartha Boldizsár, Nagy Péter, Jona István, Csatári Bálint, Pesti Máté, Szigyártó Miklós, Tolnai János, Apáti Miklós, Takács András, Posalaki István, Ta­kács István, Baranyai (I.) Mihály (elírás, helyesen: Baranyi M. néven), Posalaki János. - A főbírák és a seniorok listájához Id. SZENDREY1.1979. 99 Bár a kereskedők a cívistársadalomban valóságos rendet alkottak, formálisan céhként csak 1715-től léteztek (Ld. HBmL. IX/15. Kalmár céh jkv.), ennek is tudható be, hogy itt név szerint szerepelnek. Köleséri előszavában: Ötvös Miklós, Szabó Kelemen, Bernáth János, Baranyai György (elírás, helyesen: Baranyi Gy. néven), Dobozi (II.) István, Kis Dániel, Vígkedvű (III.) Mihály, Mező Mihály, Váradi Szegedi István, Pap Miklós, Győri Ferenc, Komáromi (II.) György, Szath- mári György, Jenei Takács István, Fogarasi János, Domián János. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom