Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 1) A város világi vezető rétege

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

(sic!) és tagoknac”,100 „utollyára. A’ jo hírrel név[v]el tündöklő Istenes Asz- szonyi állatoknac”.101

A 48 személy név szerinti említése a társadalmi háttér meghatározott voltát jelzi. A 66 fős városi nagytanácsból pedig a fenti ajánlásban szereplők harmadával találkozunk (21 fő), akik az 1682. év megválasztott tisztségviselői voltak.102 A kereskedők (itt 16 fő) és a céhek (4 fő) a cívisváros tudományos és politikai, gazdasági és szellemi életében aktívan szerepet vállaltak. A céhjegyzőkönyvek foként a 18. századból tartalmaznak bővebb adatokat, de a 17. század végéről is számos példa van rá, hogy a céhek milyen módon vettek részt a város gazdasági-politikai eseményeiben tényleges áldozatot hozva, de a szociális, diakóniai, és - ami számunkra jelenleg fontosabb - kulturális szolgálatban is tevékenyen kivették részüket.103 1683. évi legtöbbet adózók listáján 31 fő szerepel a fenti 48-ből: az ősi Debrecen fő utcáin lakó gazdag patrícius réteg tekintélyes számban képviseltette magát a közügyekben.104 Az özvegyasszonyok névsorában pedig olyan nevezetes matrónák neve bukkan fel, mint Dobozi (I.) Istvánná, Komáromi Csipkés (I.) Györgyné, Erdődi Jánosné: férjeik hosszú éveken át vüági és/vagy vallási vezetői voltak a városnak. A feleségek szerepe az egyházi élet terén sem elhanyagolható: Köleséri kiemelte, ,,a’ Deák és Magyar Scholákban a’ Tanító Praeceptoroc és Tanító Aszszonyoc Tiszti légyen a’ Catechizálás”.105 Ez az adat azt sugallja, hogy a magyar nyelvű kátétanítás kikerült a lelkipásztor kezéből, és a leányoktatást feltétlenül,106 de minden bizonnyal a „vasárnapi iskola’’-típusú oktatást ezek a lelkes keresztyén asszonyok vezették.

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a fenti asszonyok mind a fentebb felsorolt debreceni szellemi és gazdasági vezetőréteg női tagjai voltak, de egyben Köleséri szűkebb rokonsági köréhez is tartoztak. Ezen továbbmenve, a prédikátor Sára nevű lánya Komáromi Csipkés (II.) György,

100 Céhmesterek: Borbély György, Ecsedi István, Fekete István, Szabó Pál.

101 Özvegyasszonyok: Dobozi (I.) Istvánná (Fekete Judit), Komáromi (I.) Györgyné (Balogh Kata), Erdődi Jánosné, Fekete Andrásné, Fekete Mihályné, Domián Györgyné (mellesleg Köleséri anyósa), Oláh Istvánná.

102 HBmL IV. A. 1011/a. 21.

103 ZOLTAI 1903b; UŐ., 1930; NAGYBÁKAY 1930; UŐ., 1938; UŐ., 1944; TAKÁCS B. 1976. - A nemzetközi tolerancia-kutatások már jelezték, hogy az erős céhekkel rendelkező városokban a református egyház nagyobb gazdasági, politikai és kulturális nyomást gyakorolt (HSIA 2002a, 6.; FRIJHOFF 2002, 27-28.).

104 SZENDREYI. 1984a, 304-311.

105 KÖLESÉRI 1682b, B4r. - Hasonlóan szól 20 évvel később Debreceni Ember Pál is (EMBER 1700, 285.).

106 MISÁK 2001, 51-55.

44