Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 2) Közösségi szerepek
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben Püspöki-féle példányát ismerjük.67 Az eset kétoldalú, hiszen independens irányzatú műveket ajánlott barátjának Köleséri, ugyanakkor itthon soha nem említette sem ezt a könyvet, sem a saját viszonyát az angol irányzathoz, jóllehet a dedikáció igen beszédes: ,,An[no] Salutis 1655, Libertatis Angliáé 7, die 20 Septembr[is]”.68 A válasz megközelíthető két oldalról: egyfelől a debreceni prédikátor személyisége nem ezt a modellt követte, másfelől viszont az erős vezető prototípusa megalkotásakor ide is visszanyúlhatott. A város főbírájának, Dobozi (I.) Istvánnak a kegyes vezető szerepében való megjelenítése, a bibliai Dáviddal való azonosítása mögött látensen ott van Cromwell kortárs angol puritán-mítizációja is. A köztársaságot megmentő, ereje teljében lévő, kegyes politikus képe és a városköztársaságért mindent megtevő, bibliás főbíró tekintélye, mentalitása hasonló bibliai példaképet hívott elő: az angliai ‘Új Sión’ és a debreceni ‘Magyar Izrael’ vezetőinek bibliai típusát egyaránt Dávid királyban találták meg a kortársak, a kegyes vitézben, akit az Úr kedvelt.69 Mindenesetre, az eddigiek is inkább fogódzót nyújtanak, mintsem megoldást. Ennek leglátványosabb jele az, hogy tudjuk, Köleséri Sámuel mikor indult el Váradról (1654. május 22.), mikor iratkozott be Leidenben (1654. augusztus 19.), ismerjük ottani disputációit, de gyakorlatilag a londoni ajándékának idejétől (1655. szeptember 20.) hazaindulásáig (nagyjából 1657 májusáig, hiszen 1657. augusztus 2-án érkezett Váradra), azaz majd 2 évig nem tudunk róla semmit: egyedül azt, hogy a kor fogalmával élve „bujdosott”, azaz külföldi tanulmányútját járta. * Egyetlen közösségi jellegű, a csoporttudathoz kapcsolható eseményről tudunk még Köleséri életéből, mely már nem a tanulói közeghez, de még nem is a lelkészi vezetői szerepekhez sorolható: a nemesség rendjéhez való tartozás. Szendrői lelkészként, 1665-ben ugyanis kijárta magának I. Lipóttól, hogy még az apjának I. Rákóczi György által adományozott nemességet neki és közeli hozzátartozóinak megújítsa. (Ritka módon a harmadik generációnak, Köleséri (II.) Sámuelnek is készült nemesi oklevele (1696), így egy családnak 67 A Cromwellt dicsőítő műveket tartalmazó kollekta kötetet Herepei János fedezte fel (HEREPEI II, 107-109.). Az 1651-es kiadás Salmasiusnak Milton elleni cáfolatát is tartalmazza (GÖMÖRI 1989a, 78-79.). Püspöki Jánosról ld. HEREPEI II, 112-113. 68 HEREPEI III, 426. 69 SZÁNTÓ 2000, 338.; KÖLESÉRI 1679. 92
